eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ötforintos érmék a verőgép gyűjtőtálcáján a Pénzverő Zrt.-ben. Az öt-, a tíz-, és a húszforintosok verésével kezdetét vette az új, Magyarország feliratú pénzérmék készítése a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Logisztikai Központjában. A régi, Magyar Köztársaság feliratú érmék továbbra is törvényes fizetőeszközök maradnak, azokat csak a kopásuk függvényében vonják ki a forgalomból .
Nyitókép: MTI/Beliczay László

A forintérme nem akar kimenni a divatból

Több mint kétmilliárd darab van forgalomban, és a számuk nem csökken, hanem inkább gyarapszik.

A legfrissebb, 2022. július 31-i adatok szerint összesen mintegy 2,3 milliárd darab érme van jelenleg forgalomban hazánkban, amelyek összesített értéke 88,5 milliárd forint. 2015-től az érmék mennyisége – a bankjegyekhez hasonlóan – évente átlagosan 7 százalékkal nőtt a forgalomban, egészen 2020 márciusig, a Covid-19 világjárvány megjelenéséig. A koronavírus-járvány terjedésének akadályozása érdekében bevezetett korlátozások az érmeforgalmat erőteljesen lefékezték, így az állomány bővülési üteme 2020-2021 folyamán lelassult, s csak 2022-ben tért vissza újra a korábbi növekedési pályára – derül ki a Portfolio összeállításából.

5 forintosból van a legtöbb a hazai készpénzállományban, 2022. július végén összesen 769 millió darab, ami szinte pontosan az állomány egyharmadát teszi ki. Második legnépszerűbb címlet a 10 forintos, amelyből 467 millió darab cirkulál szerte az országban, ezeket szorosan követik a 20 forintosok, amelyekből 423 millió darab található a forgalomban, majd ezután következnek „fordított sorrendben” a 100 és az 50 forintosok 232, illetve 227 millió darabot elérve. A legkisebb arányban a 200 forintosok részesednek az érmeforgalomból, a 184,5 millió darab kétszázas az érmeállomány 8 százalékát éri el.

Az egyes érmecímletek forgalomban való részesedése szinte alig változott az elmúlt 5 évben, ami azok egyenletes, kiszámítható felhasználására és forgalmi szerepére utal. Nem látszódnak olyan hatások, amelyek alapján az egyes címletek marginalizálódó forgalmi helyzetére következtethetnénk. Az elmúlt 5 évben a legnagyobb mértékben az 50 forintos érmék aránya növekedett, jelenleg 42 százalékkal több ilyen címletű érme van forgalomban, mint öt évvel ezelőtt. Ezt követik a 20 forintosok 40 százalékkal, majd a címletskála két végén levő 5 és 200 forintosok egyaránt 36-36 százalékkal. A legcsekélyebb mértékű bővülést a 100 forintosok esetén figyelhettük meg, ám még ebben az esetben is közel harmadával növekedett a százasok darabszáma a készpénzforgalomban. Az elmúlt öt évben az érmeállomány valamennyi címletét intenzív bővülés jellemezte.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×