Infostart.hu
eur:
386.19
usd:
331.57
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Ásványvizet ad egy utasnak a MÁV-START munkatársa a Keleti pályaudvaron 2021. július 8-án. A hőségriasztás ideje alatt vizet osztanak a budapesti főpályaudvarokon és a nagyobb vidéki állomásokon.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Félmillió forint fölött a magyar átlagbér

Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 15,4 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 16,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A bruttó átlagkereset 503 500 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 514 300 forint volt.

A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 347 200 forint volt – ismertette jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 334 800 forintot ért el.

A rendszeres bruttó átlagkereset 469 500 forintra becsülhető, 16,0 százalékkal meghaladta az előző év júniusit.

A reálkereset 3,3 százalékkal emelkedett

a fogyasztói árak előző évhez mért, 11,7 százalékos növekedésével számolva.

A bruttó kereset mediánértéke 403 000 forintot ért el,

15,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

  • A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 280 800 forint volt, 17,0 százalékkal felülmúlta a tavaly júniusit.
  • A vállalkozások körében 14,8 százalékkal nőtt a bruttó és a nettó kereset, a közfoglalkoztatottak nélkül 512 500, illetve 340 800 forintra.
  • A költségvetési szektorban 12,1 százalékos emelkedéssel bruttó 511 800, és nettó 340 400 forintra nőtt az átlag.
  • A nonprofit szervezeteknél 30,8 százalékos volt az átlagkeresetek emelkedése és elérte a bruttó 543 700, illetve a nettó 361 600 forintot, amihez hozzájárult, hogy tavaly augusztus elejétől számos oktatási intézmény - a fenntartójának változása miatt - a költségvetési szektorból ide sorolódott át, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesül

– fűzte hozzá a jelentés.

A feldolgozóiparban 14,0 százalékos, az építőiparban 17,9 százalékkal, a mezőgazdaságban 15,4 százalékos volt a bruttó átlagkereset emelkedése tavaly júniushoz képest, amivel, rendre 521 000, 414 500 forintot, illetve 503 500 forintot ért el. Az infokommunikációs, illetve a pénzügyi biztosítási szektorban 828 100 és 829 700 forint volt a júniusi bruttó átlagkereset, amivel 14,9 és 15,2 százalékos növekedést ért el. A szállítás, raktározás üzletágban 18,3 százalékos volt a keresetek emelkedése és ezzel 456 800 forintot ért el, míg a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén 22,6 százalékos éves emelkedéssel is csak 323 900 forint lett. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás területén 551 700 forint volt az átlagkereset 10,4 százalékkal több mint egy éve,

az egészségügyben 19,9, az oktatásban 17,2 százalékos növekedést mért a KSH, amivel a bruttó átlagkereset 677 200, illetve 472 600 forintra emelkedett.

Az első fél évben a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 18,0, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,7 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A kiemelkedő növekedést elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásának februári kifizetésével, az úgynevezett fegyverpénzzel, az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelésekkel, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével magyarázta a KSH.

A bruttó átlagkereset 505 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 516 400 forint, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 336 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 348 000 forintot tett ki. A bruttó kereset mediánértéke 391 000 forint volt, ez 14,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 272 700 forintot tett ki, 16,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A reálkereset 7,9 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 9,4 százalékos növekedését figyelembe véve.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Egy gazdagabb ország államháztartásával vetekvő plusz vagyont hoztak össze a kínai kereskedők

Egy gazdagabb ország államháztartásával vetekvő plusz vagyont hoztak össze a kínai kereskedők

Kína 2025-ben történelmi csúcsra növelte külkereskedelmi többletét, miközben az export továbbra is stabil növekedést mutatott, az import pedig az év végén élénkülni kezdett. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem visszaesését más régiók bővülő kereslete ellensúlyozta, miközben az áruszerkezet egyre inkább a magas hozzáadott értékű termékek felé tolódott. A rekordtöbblet egyszerre járult hozzá a gazdasági növekedéshez és vet fel hosszabb távú kérdéseket a fenntarthatóságról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×