eur:
414.54
usd:
398.36
bux:
79580.08
2024. december 23. hétfő Viktória
Nyomásmérő órák a Magyar Földgáztároló Zrt. hajdúszoboszlói telephelyén 2020. január 8-án. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tájékoztatása szerint 98,5 százalék a belföldi gáztárolók töltöttsége, külföldről a kereskedelmi megállapodásoknak megfelelően érkezik a földgáz Magyarországra, így a földgázellátás biztosított a téli hónapokra, a lakosság és a közfeladatok ellátásához szükséges mennyiség egyaránt rendelkezésre áll.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Lesz-e elég gáz télre? A betárolás csak az érme egyik oldala

A téli szállításoktól nagyon sok függhet.

Június eleje és augusztus közepe között napi átlagban több mint 23 millió köbméter gáz került a magyar gáztárolókba, így összesen közel 1,8 milliárd köbméter tartalék gyűlt össze ebben az időszakban. Ez kifejezetten soknak számít – írja a G7 hozzátéve: az elmúlt tíz évben csak 2017-ben és 2019-ben volt ennél is gyorsabb ütemű a betárolás, előfordult azonban, hogy feleennyi gáz sem gyűlt össze a nyári hónapokban.

Ennek megfelelően a tárolók telítettsége is nagyot ugrott június eleje óta, ám a mostani töltöttség többéves összevetésben így sem számít kiugrónak.

Augusztus közepén 58 százalék körül jártunk, ami szinte pontosan megfelel a sokévi átlagnak,

de az elmúlt négy évben mindig több gázunk volt az évnek ebben az időszakában – teszik hozzá.

A gazdasági portál sok más mellett azt a kérdést is kifejti, hogy mire is lehet elég a tartalék. Mint emlékeztetnek, a magyar tárolói kapacitás az ország felhasználásához képest kifejezetten nagy. A különböző tárolókban elvileg közel 6,5 milliárd köbéter gázt lehet felhalmozni, ami a teljes éves magyar fogyasztás kétharmada, a lakossági felhasználást pedig majdnem két évig fedezné.

Igen ám, de a gázfelhasználás – az időjárás miatt logikusan – igencsak szezonális: a teljes éves fogyasztás háromnegyede az október és április közötti időszakra esik. Ez az a periódus, amikor az országba érkező gázt az alacsonyabb nyári fogyasztás idején felhalmozott tartalékokból egészítjük ki.

Csak a tartalékokból azonban az ebben a fél évben jelentkező igényt – különösen egy hidegebb tél esetén – már nem lehet kielégíteni

– olvasható.

A G7 cikke szerint azt, hogy mire elég a felhalmozott gázkészlet, elsősorban

a téli import határozza majd meg:

a tárolók korábbi években jellemző telítettségi mutatója alapján, ha a jelenlegi tartalékkal vágnánk neki a télnek, és a tavalyi ütemben használnánk fel a készleteket, akkor nem lenne elég a betárolt gáz mennyisége, valamikor február végén, március elején kiürülnének a tárolók.

Azaz, ha az idén is csak a tavaly téli alacsony importtal számolhatunk, akkor növelni kell még a tartalékokat, és valószínűleg érdemes lenne elérni a 75-80 százalékos töltöttségi szintet. Ez egyébként az elmúlt hetek tendenciája alapján egyáltalán nem irreális cél – jegyzik meg kiemelve: nagyobb gond akkor lehet, ha egy hideg tél miatt ezúttal a tavalyinál nagyobb lesz a felhasználás és/vagy az import még a 2021-es alacsony szintet sem éri el.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×