Infostart.hu
eur:
374.1
usd:
340.22
bux:
138978.26
2026. november 20. péntek Jolán
Nyitókép: Pixabay

KSH: júliusban 13,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2,3 százalékkal nőttek.

Az éves maginfláció 16,7 százalékos volt.

Az éves inflációs mutató a júniusihoz képest 2,0 százalékponttal, a maginfláció 2,9 százalékponttal emelkedett.

A nyugdíjas fogyasztóiár-index az előző hónaphoz képest 2,3, az egy évvel korábbihoz képest 13,8 százalékkal nőtt.

Az élelmiszerek ára

tavaly júliushoz viszonyítva 27,0 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 14,0 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal nőtt.

Egy év alatt az élelmiszereken belül a margarin 65,8 százalékkal, a kenyér 57,9 százalékkal, a sajt 52,6 százalékkal, a száraztészta 49,1 százalékkal, a baromfihús 38,8 százalékkal, a tojás 37,5 százalékkal drágult. A tejtermékek 43,8 százalékkal, péksütemények 38,5 százalékkal kerülnek többe.

Átlag alatti mértékben, 13,0 százalékkal nőtt az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - ára. A csokoládé, kakaó 12,7, a cukor 8,4, az étolaj 6,9 százalékkal került többe júliusban az előző év azonos időszakához képest.

A tartós fogyasztási cikkeknél a konyha- és egyéb bútorokért 20,1, a szobabútorokért 18,2, a használt személygépkocsikért 17,9, az új személygépkocsikért 17,5 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,2, ezen belül a szeszes italok 13,2 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 33,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,5, a testápolási cikkeké 16,9, a járműüzemanyagoké 6,7 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatásoknál a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,7, a járműjavítás és -karbantartás 16,4, az üdülési szolgáltatás 13,1 százalékkal került többe júliusban, mint egy évvel korábban.

Egy hónap alatt

Júliusban egy hónap alatt az élelmiszerek 4,1 százalékkal drágultak, ezen belül

az édesipari lisztesáru 21,3, a kenyér 12,7, a száraztészta 7,8, a rizs 7,4, a sajt 6,9, az alkoholmentes üdítőitalok 5,7, a tejtermékek 5,5, a péksütemények 5,4 százalékkal többe,

az idényáras élelmiszerek 3,7 százalékkal kevesebbe kerültek. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruk 3,8, a szeszes italok pedig 3,6 százalékkal drágultak a mindkét termékkört érintő jövedékiadó-emelések következtében.

A tartós fogyasztási cikkek ára júliusban havi szinten 1,9 százalékkal nőtt, ezen belül az új személygépkocsiké 4,7 százalékkal. A szolgáltatások ára 1,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 10,3, a postai szolgáltatásokért 9,7, a sport- és múzeumi belépőkért 4,6 százalékkal kellett többet fizetni júliusban, mint egy hónappal korábban.

Az előző év azonos időszakához képest 2022. január-júliusban a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 10,0, a nyugdíjas háztartások körében 9,9 százalékkal emelkedtek - közölte a KSH.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
A 25. órában vagyunk, a tétlenség nem opció

A 25. órában vagyunk, a tétlenség nem opció

Csökken a vállalatok jövedelmezősége, nő a tárgyi eszközök sérülésének kockázata, és egyre gyakoribbak az ellátási láncokat, az infrastruktúrát és a társadalom működését érintő zavarok. A természeti rendszerek egyensúlyának megbomlása egyre súlyosabb következményekkel jár az üzleti életben. A 25. órában vagyunk, azonnal és közösen kell cselekedni egyszerre több területen - erről szólt a BCSDH 2026. november 19-én tartott üzleti ebédje, amelynek fókuszában a klímareziliencia állt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×