Infostart.hu
eur:
384.52
usd:
330.65
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Lubmin, Mecklenburg-West Pomerania / Germany - April-3-2022: Gas pipes, connections, equipment and pressure reducers at the site of Gazproms Nord Stream 2 Pipeline Landing in Germany. (Western Europe)
Nyitókép: Stefan Dinse/Getty Images

Szakértő: egyre nagyobb a veszélye az ellátási korlátozásnak az EU-ban

A Gazprom hétfőn 20 százalékra csökkentette az Északi Áramlat 1 kapacitását, holott Berlin jelezte, hogy kész szállítani az oroszok által hiányolt turbinát. A részletekről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletág vezetőjét kérdeztük. 

Hortay Olivér szerint távolról szemlélve nehéz megítélni, hogy egyrészt mennyire fajsúlyos az a műszaki probléma, amire Oroszország hivatkozik, másrészt az a politikai nyomásgyakorlás, amire Németország. Meglátása szerint előbbi fél számára kedvező a bizonytalanság, ami az európai piacon uralkodik a korlátozott szállítások miatt. Annál is inkább, emlékeztetett a szakértő, hiszen amikor egy hónappal korábban 40 százalékra vágták vissza a szállításokat az Északi Áramlat 1-en, 80-100 százalékos áremelkedés volt tapasztalható, vagyis Oroszország a kisebb volumen mellett is képes volt növelni az árbevételeit. A hétfői nap óta pedig nagyon hasonló a helyzet: miután 40 százalékról 20 százalékra visszavágták a szállításokat, az árak ismét emelkednek az egész európai piacon – tette hozzá a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletág vezetője, aki szerint Oroszország egyszerűen optimalizálja az árbevételeit, miután Németország bejelentette, hogy 2024-ig mindenképpen kivezetik a gázszállításokat.

„Innentől kezdve Oroszországnak az az érdeke, hogy a lehető legtöbb pénzt sajtolja ki a maradék időben”

– magyarázta Hortay Olivér.

A Századvég Konjunktúrakutató munkatársa a legfőbb problémát abban látja, hogy a mostani gázmennyiségek már nagyon jelentősen megemelik annak az esélyét, hogy ősztől ellátási korlátozásra kényszerüljenek az uniós tagállamok. Mint megjegyezte, Németország különösen nagy bajban van; egy friss felmérés szerint, amit a német iparkamara végzett, a vállalatok 16 százaléka már csökkenti, vagy beszünteti a termelését a rendkívül magas energiaárak miatt.

Hortay Olivér az európai gáztartalékolási és szolidaritási javaslatokat illetően kifejette: a korábbi szolidaritási mechanizmusok esetében voltak általános érvényű európai uniós szabályok, de az együttműködések nagyobb része bilaterális alapon születtek és működtek. Ehhez illeszkedően az elmúlt hetekben számos hír látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy különböző országok frissítették egymással a megállapodásaikat a következő fűtési időszakban potenciálisan előforduló esetek miatt. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletág vezetője szerint a kétoldalú egyeztetések folytatódni fognak, a tagállamok pedig továbbra is frissíteni fogják a saját veszélyhelyzeti-, lekapcsolási terveiket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×