eur:
411.23
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Bizottság elmúlt két évben elért eredményeiről és politikájáról tartott vitán az Európai Parlament ülésén Strasbourgban 2022. április 5-én.

15 százalék – ennyivel csökkentené az EU a gázfelhasználást

A határidő: jövő tavasz. Egyelőre csak javaslat szintjén van a kezdeményezés.

Az Európai Bizottság szerdán új javaslatcsomagot mutatott be, amelynek célja, hogy jövő tavaszig 15 százalékkal csökkenjen a gázfelhasználás Európában.

Az uniós testület új tanácsi rendeletet javasol a gázkereslet csökkentésére irányuló összehangolt intézkedésekről. Valamennyi tagállam számára célul tűznék ki, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentse a gázfelhasználást. A testület szerint az Európai Uniót az Oroszországból érkező gázszállítások további csökkenése fenyegeti, mivel a Kreml fegyverként használja a gázexportot, és a javaslatcsomaggal ez a kockázat csökkenthető.

A javaslat szerint felhatalmaznák a bizottságot arra, hogy a tagállamokkal folytatott konzultációt követően az ellátás biztonságára vonatkozó "uniós riasztást" hirdethessen ki, amely

valamennyi tagállam számára kötelező gázkereslet-csökkentést írna elő.

A bizottság sajtóközleménye szerint a riasztást akkor lehetne kiadni, "ha súlyos gázhiány vagy kivételesen magas gázkereslet kockázata állna fenn".

A bizottsági terv értelmében az uniós tagállamoknak szeptember végéig naprakésszé kell tenniük nemzeti vészhelyzeti terveiket és be kell mutatniuk hogyan kívánják teljesíteni a 15 százalékos csökkentési célt. A tagállamoknak kéthavonta jelentést kell tenniük a bizottságnak az elért eredményekről.

Mivel néhány tagállam erősebben függ az orosz gáztól, fontos, hogy a tagországok szolidáris alapon szükség esetén kisegítsék egymást, azonban a "szolidáris gázellátást" igénylő tagállamoknak be kell mutatniuk, hogy milyen intézkedéseket hoztak a kereslet belföldi csökkentésére.

Az energiatakarékosság másik fontos pillére a fűtés és hűtés csökkentése.

Brüsszel azt szorgalmazza, hogy a tagállamok indítsanak figyelemfelkeltő kampányokat a fűtés és hűtés csökkentésének széles körű előmozdítása érdekében. Felszólítja emellett a tagországokat, hogy fogadjanak el kötelező erejű intézkedéseket a középületek fűtésének és hűtésének korlátozására.

A rendelet jóváhagyásához az uniós országok megerősített többségi szavazatára van szükség. A tagállamok energiaügyi miniszterei jövő kedden tárgyalnak Brüsszelben a javaslatcsomagról.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×