eur:
412.08
usd:
394.17
bux:
79942.94
2024. november 25. hétfő Katalin
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszédet mond Az ösztönző állam - sikeres gazdasági újraindítás 2022 címmel tartott konferencián Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2022. március 29-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Parragh László a katáról: én nem húztam volna ilyen szorosra a nadrágszíjat

A közteherviselés azt jelenti, hogy mindenkinek részt kell vállalnia abban, hogy működjön az ország – ezzel indokolta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kata adónemet használók számának csökkentését.

Kedden döntött az Országgyűlés a kisadózók tételes adójának, azaz a katának a módosításáról, amelynek értelmében jelentősen szűkül az a kör, amely ezt a kedvezményes adónemet igénybe veheti. A szigorítás egyik kezdeményezője Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt, aki még a kamara gazdasági évnyitóján vetette fel a változtatás szükségességét, mondván, olyanok is élnek ezzel a lehetőséggel, akiket eredetileg nem célzott volna meg a törvényalkotó.

"Azt tisztán lehetett látni, hogy minél több munkavállaló választja a katát, annál kevesebb közteher folyik be, következésképpen mindenki más, aki nem ezt az adózást választja, több adót fog fizetni" – érvelt most a módosítás mellett Parragh László az InfoRádióban.

A kata bevezetésekor nagyjából félmillió adózóval számoltak, végül 450 ezren éltek a lehetőséggel, a kamarai elnök szerint azonban kiderült, hogy nagyon sokan munkaviszony helyett választották a katát, és szerinte ez "egész egyszerűen nem volt ízléses". Ugyanakkor elismerte, hogy az adóhatóság nem tudott fellépni ellenük, mert ezek az emberek sem követtek el olyasmit, ami jogszabálysértő lett volna. "Tulajdonképpen egy kiskapu lehetőségével éltek, következésképpen ezt nem lehet nekik felróni.

A szabály volt hibás, a szabályon kellett változtatni"

– tette hozzá.

A becslések szerint a 450 ezer katás adózóból kevesebb mint 100 ezer marad, ezt a kamara is így számolja, ugyanakkor az elnök szerint a kimaradók előtt rengeteg további lehetőség áll: "Lehet Bt-ként, lehet költségadózóként vagy átalányadózóként adózni a jövőben, úgyhogy szerintem nagyon sokan meg fogják találni ennek a technikáját."

Az MKIK január 1-jétől szeretett volna változást, de ebben nem ért célt, a módosítások már szeptembertől életbe lépnek. Parragh László elmondta, több lehetőséget is a kormány elé terjesztettek, a különböző számításokban nézték meg, hogy milyen hatásai lesznek egy lépésnek. "A kormány így döntött, szerintem ezt tudomásul kell venni, és ehhez kell igazítani a működést" – tette hozzá, ugyanakkor a módosítás szerinte túlzottan erőteljes lett.

"Én nem húztam volna ilyen szorosra a nadrágszíjat őszintén szólva.

Szerintem olyanokat is kiszorítunk a katázásból, akik egyébként meg kellene, hogy találják a helyüket ebben a rendszerben. Én bízom abban, hogy finomhangolással még lehet egy kicsit javítani, módosítani" – mondta az elnök.

A felvetésre, hogy a kata kedvezményes adózása helyett csak jóval nagyobb teherrel járó adózási formákat lehet majd választani, azt felelte, hogy ki fogják találni ennek a technikáit az emberek. "Ha azt szeretnénk, hogy legyen egészségügy, működjön az oktatási rendszerünk, legyen nyugdíjrendszerünk, akkor közteherviselés nélkül ezt nem tudjuk megcsinálni. A szolgáltatásért az árat meg kell fizetni. Valamit valamiért, a közteherviselés azt jelenti, hogy mindenkinek részt kell vállalni abban, hogy működjön az ország" – érvelt a a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a béregyezségről: ez egy történelmi léptékű megállapodás

Orbán Viktor a béregyezségről: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Így készül fel egy magyar mérnökiroda arra, ha a megbízója egy indiai vallást követő nagyvállalat

Így készül fel egy magyar mérnökiroda arra, ha a megbízója egy indiai vallást követő nagyvállalat

A CÉH zRt. már 35 éve az ország egyik vezető mérnökirodája. Az elmúlt években olyan projektek fűződnek a nevükhöz, mint a Mol Campus, a debreceni BMW gyár vagy a Bosch Campus komplex beruházása. A tervezés mellett projektmenedzsmenttel és hídtervezéssel foglalkoznak, számos ikonikus, az épített környezetet meghatározó épület vagy híd fűződik a nevükhöz. Az évek alatt azt is meg kellett tanulniuk, hogy hogyan lehet együttműködni egy olyan megbízóval, amelyik a vállalati működését az indiai vastu vallás elvei mentén határozza meg, de különleges kihívást jelentett három hazai kórházi projekt is, amellyel egyedülálló tapasztalatokat szereztek az egészségügyi szektorban. A Portfolio háromrészes videósorozatának első epizódjában Borbély Attila, a vállalat vezérigazgató-helyettese, tervezési igazgatója mutatja be a legnagyobb projekteket, a legérdekesebb megbízásokat és azt, hogy milyen irányba halad a globális mérnökszakma.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×