Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 20. szombat Rafael
Nyitókép: Pixabay

Ismét fellendülőben a külföldi munkavállalás

Vége a Covid miatti félelemnek, újra megindultak a magyar munkavállalók a KSH adatai szerint.

Májusban újra 100 ezer fő felett volt azoknak a magyaroknak a száma, akik átmenetileg külföldön dolgoznak. A Covid időszakában érdemben kevesebben vállaltak külföldön munkát, az elmúlt hónapokban azonban ismét megindultak a magyarok külföldre – írja a Portfolio.

Az elmúlt hónapokban folyamatosan emelkedik a külföldön dolgozó magyarok száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Májusban már 101 ezer magyar volt, akinek még van hazai lakcíme, de külföldön dolgozik.

A koronavírus-járvány előtt ennél is több magyar dolgozott átmenetileg külföldön, ám a válság mélypontján 70-80 ezerre csökkent a számuk. Innen indult növekedésnek a létszám, amely most újra elérte a 100 ezer főt. A 3 havi mozgóátlag is emelkedő trendet mutat. Március és május között 96 ezer magyar dolgozott külföldön, amely 18 ezer fős növekedést jelent éves összevetésben.

A nyári időszakban a szezonális munkák felfutásával tovább emelkedhet a Nyugat-Európában dolgozó magyarok száma. A portál emlékeztet, hogy a KSH adatai nem tartalmazzák azt a több százezer magyart, akik végleg elköltöztek az országból, csak azokat, akik ingáznak, illetve a családjuk itthon él.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: Sulyok Tamás alkotmányos puccskísérlete elbukott – videó

„Sulyok Tamás alkotmányos puccskísérlete elbukott. Az alkotmánybírók is kimondták, hogy vége van. Sulyok Tamásnak és Polt Péternek mennie kell” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Bármikor kirobbanhat az az uniós konfliktus, ami a magyar gazdaságot is kényszerhelyzetbe hozhatja

Bármikor kirobbanhat az az uniós konfliktus, ami a magyar gazdaságot is kényszerhelyzetbe hozhatja

Az Európai Tanács ülésén kiemelt téma volt az EU–Kína kereskedelmi kapcsolat fenntarthatatlansága: a napi egymilliárd eurós uniós kereskedelmi deficit és a kínai állami támogatásokkal megtámasztott túlkapacitások egyre nagyobb nyomást helyeznek az európai iparra. Az Európai Bizottság szóvivője a Portfolio-nak arról beszélt, hogy Brüsszel párhuzamosan folytat diplomáciai egyeztetéseket Pekinggel és készít elő védintézkedéseket, miközben méltányosságot és kölcsönösséget vár a piaci hozzáférésben. Az OECD friss adatai alátámasztják az uniós aggályokat: a kínai iparvállalatok árbevétel-arányosan átlagosan nyolcszor több állami támogatást kaptak, mint OECD-beli versenytársaik. Brüsszel egyre inkább a belső piaci korlátozások felé fordul, amely a Magyarországra érkező kínai beruházásokat is fenyegeti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×