Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Paul Bradbury/Getty Images

Tízből hat magyar munkavállaló kapott idén fizetésemelést

A legnagyobb emelésről az élelmiszeripari és mezőgazdasági szektor dolgozói számoltak be. Nekik átlagosan 15,7 százalékkal nőtt a bérük – derült ki a ManpowerGroup által készített országos felmérésből. A kutatás arra is rávilágít, hogy a munkavállalók 47 százaléka nem elégedett jelenlegi munkahelyével.

Nagy átalakuláson ment keresztül a munkaerőpiac: a HR trend megváltozott, a hangsúly a munkáltatók elvárásai felől eltolódott a munkavállalók preferenciái felé, ami tovább erősített a digitalizáció felgyorsulása. Így az infláció növekedésével az alapbér mellett egyre fontosabbá válik a rendszeres bérfejlesztés, különös tekintettel annak mértékére. Ez hívta életre a ManpowerGroup béremelés című felmérését, mely országos, reprezentatív kutatásban 1384 fő munkavállaló vett részt online.

Mint írják, a legnagyobb arányban az autóipari dolgozók (69,41 százalék) részesültek fizetésemelésben, átlagosan 10,9 százalékkal többet visznek haza egy hónapban. A legnagyobb átlagos béremelés az élelmiszeripar és mezőgazdaság ágazatban történt, ők 15,7 százalékkal kapnak többet. A legrosszabbul az építőipari dolgozók jártak, alig egyharmaduk (32,79 százalék) részesült bérfejlesztésben, illetve ők számoltak be a legcsekélyebb mértékű, 9,45 százalékos növekedésről.

A beosztott státuszban levők 62 százaléka, a közép- és felsővezetők 61 százaléka számolt be bérnövekedésről. További érdekesség, jegyzi meg közleményében a munkaerő-piaci szolgáltató, a hogy a kkv szektorban tevékenykedők magasabb, 14,7 százalékos emelésben részesültek, mint a közép és nagyvállalati környezetben dolgozók, akik 12,5 százalékkal visznek többet haza.

Habár a megkérdezettek háromötöde számolt be (átlagosan) 12,7 százalékos bérnövekedésről, a magyar

munkavállalók 39 százaléka a 9,5 százalékos infláció ellenére sem kapott idén fizetésemelést.

„Az elégedettség tekintetében, a felmérés eredményei azonban árnyalják a képet. Habár magasabb (3,2) azok körében a munkahelyi elégedettség, akik kaptak emelést, mint azok körében, akik nem kaptak (2,95). Az eredményekből látszódik, hogy

az elvártnál magasabb fizetésemelés nem társul egyértelműen nagyobb elégedettséggel.

Ez is rámutat, hogy a munkavállalók igényei megváltoztak, a versenyképes fizetés mellett felértékelődtek az olyan tényezők, mint a rugalmasság, a képzés és a jólét” – idézi a közlemény Fehér Tamás, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatójának szavait.

A cég szerint érdemes a vállalatoknak elgondolkodniuk, hogy milyen fejlesztésekre van szükség a meglévő munkatársak megtartására, ugyanis a válaszadók csupán 52,88 százaléka elégedett jelenlegi munkahelyével. Tehát a munkavállalók közel fele nem igazán derűlátó a jelenlegi munkáltatójával kapcsolatosan.

Egyik lehetőség, a béren kívüli juttatás, amely továbbra is fontos eleme a motivációnak. A szellemi és fizikai munkavállalók között egy dologban tapasztalható lényegi különbség. Míg a fizikai munkát végzőknél továbbra is a cafeteria (49 százalék) és a bónusz, jutalék (25 százalék) a két legvonzóbb extrajuttatási forma. Addig a szellemi munkát végzők körében a Cafeteria (30 százalék) és bónusz/ jutalék (29 százalék) mellett megjelent a távmunka, rugalmas munkavégzés (19 százalék) lehetősége is.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×