Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Christine Lagarde, az EKB elnöke sajtótájékoztatót tart az Európai Központi Bank kormányzótanácsának ülését követően Frankfurtban 2021. szeptember 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Bejelentés: begyújtja a rakétákat a kamatemelés ügyében az EKB

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa nem változtatott az irányadó eurókamaton csütörtöki kamatdöntő ülésén, de bejelentette, erőteljes kamatemelési ciklust kezd júliusban.

A döntés szerint változatlan marad az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábainak 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,50 százalékos szintje.

A Kormányzótanács csütörtöki közleményében egyértelműen jelezte szándékát

az irányadó kamatok megemelésére 25 bázisponttal az EKB következő, júliusi kamatdöntő ülésén.

Jelezte egyúttal, hogy a szeptemberi kamatdöntő ülésen is kész megemelni az irányadó kamatokat az addigra kialakult piaci kondícióknak megfelelő mértékben. Szeptemberen túl pedig a Kormányzótanács megítélése szerint "valószínűleg szükség lehet" további kamatemelésekre is, a 2 százalékos inflációs cél elérése érdekében.

A bejelentés megfelelt a piaci várakozásoknak.

A döntés indoklásában a Kormányzótanács leszögezte, hogy a magas infláció minden gazdasági szereplő számára nagy kihívást jelent és

a 2 százalékos inflációs cél elérést tekinti legfőbb céljának.

Várakozásaik szerint az infláció egy jó ideig még nemkívánatos mértékben magasan marad. Az energiaköltségek mérséklődése, a világjárványhoz kapcsolódó ellátási zavarok enyhülése és a monetáris politika normalizálódása azonban várhatóan az infláció csökkenéséhez vezet majd.

Az új szakértői előrejelzések szerint az éves infláció

  • 2022-ben 6,8 százalékos lesz, majd
  • 2023-ban 3,5 százalékra,
  • 2024-ben pedig 2,1 százalékra csökken, ami magasabb, mint a márciusi előrejelzésekben szereplő érték.

Ez azt jelenti, hogy az előrejelzési horizont végén, 2024-ben a teljes infláció az előrejelzések szerint kissé meghaladja a Kormányzótanács 2 százalékos célját - ezért kerül sor júliusban kamatemelésre.

Az energia és élelmiszerek nélküli infláció az előrejelzések szerint 2022-ben átlagosan 3,3 százalék, 2023-ban 2,8 százalék és 2024-ben 2,3 százalék lesz - szintén a márciusi előrejelzések felett.

A növekedés az EKB előrejelzése szerint

  • 2022-ben 2,8 százalék,
  • 2023-ban 2,1 százalék,
  • 2024-ben 2,1 százalék lehet.

Oroszország ukrajnai beavatkozása továbbra is megterheli a gazdaságot Európában és azon túl is.

A gazdaság folyamatos újranyitása, az erős munkaerőpiac, a költségvetési támogatás és a világjárvány alatt felhalmozott megtakarítások miatt azonban

adottak a feltételek ahhoz, hogy a gazdaság tovább növekedjen.

Az eszközvásárlási programjáról (APP) szólva a Kormányzótanács bejelentette a nettó eszközvásárlások befejezését 2022. július elsejével. Az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőkefizetéseket azonban az irányadó kamatlábak emelésének megkezdését követően is még hosszabb ideig, de addig mindenképpen teljes egészében újra be kívánja fektetni, amíg a megfelelő monetáris politikai irányvonal fenntartásához bőséges likviditási feltételekre van szükség.

A kormányzótanács a korábbiakhoz hasonlóan döntött arról is, hogy legalább 2024 végéig folytatni kívánja a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztések újrabefektetését. A PEPP-portfólió jövőbeni kifutását mindenesetre úgy kezeli, hogy a megfelelő monetáris politikai alapállással való interferenciát elkerülje.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Van egy eszköz, amelyből kritikus szintre süllyedt Kijev készlete - Végzetes hiány alakulhat ki Ukrajnában

Van egy eszköz, amelyből kritikus szintre süllyedt Kijev készlete - Végzetes hiány alakulhat ki Ukrajnában

Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk az ukrán haderő jelenlegi harckocsi-állományával, a következő részben pedig a modern harctéri mobilizáció másik alapegységét, a gyalogsági harcjárműveket vesszük szélesebb górcső alá. Ukrajna gyalogsági harcjármű-állománya drámaian megfogyatkozott a háború negyedik évére: a konfliktus kezdetén meglévő közel 1200 és a nyugati szövetségesektől kapott nagyjából ugyanennyi jármű ellenére Kijevnek becslések szerint már csak 500-1000 IFV-je maradhatott. Az igazolt veszteségek meghaladják az 1578 darabot, a valós szám pedig akár 2050 körül is alakulhat. Az Egyesült Államok által szállított M2A2 Bradley-k váltak az ukrán erők legfontosabb gyalogsági harcjárművévé, összesen 11 ország adományozott eszközöket Ukrajnának. A pótlás egyre nehezebb, mivel a nyugati szállítások jelentősen csökkentek, a hazai gyártás pedig évi 20-50 darabra korlátozódik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×