Infostart.hu
eur:
380.75
usd:
320.99
bux:
128037.16
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa felszólal  a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásáról tartott vitán az Európai Parlament plenáris ülésén 2021. március 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Aris Oikonomou

Felfoghatatlan számokkal tervezték az unió 2023-as költségvetését

Még mindig rengeteg pénzt emésztene fel a Covid utáni talpra állás.

Az Európai Bizottság 185,6 milliárd eurós éves uniós költségvetést javasol 2023-ra, amelyet a NextGenerationEU nevű helyreállítási alap keretében a becslések szerint 113,9 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás egészít ki - közölte Johannes Hahn, az Európai Bizottság igazgatási ügyekért felelős biztosa kedden Strasbourgban.

Sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az uniós költségvetés továbbra is jelentős beruházásokat fog mozgósítani Európa stratégiai autonómiája számára, valamint a folyamatban lévő gazdasági fellendülés, a fenntarthatóság megőrzése és a munkahelyteremtés fellendítésére. Az Európai Bizottság továbbra is prioritásként kezeli a zöld és digitális beruházásokat, miközben foglalkozik a közelmúltbeli és jelenlegi válságból eredő sürgető igényekkel - közölte.

Elmondta, a költségvetés-tervezet célja, hogy megfeleljen az uniós tagállamok és partnereik legfontosabb, a koronavírus-járvány utáni helyreállítási igényeinek. Az ukrajnai háború külső és belső hatásainak finanszírozására irányuló javaslatokat az év későbbi szakaszában, pontosabb igényfelmérés alapján terjeszti majd elő a brüsszeli testület - közölte.

Az Európai Bizottság a jövő évre egyebek mellett

103,5 milliárd eurót javasolt a koronavírus-járványt követő gazdasági fellendülés támogatására,

valamint az ukrajnai háború jelentette kihívások kezelésére.

Az EU közös agrárpolitikájára 53,6 milliárd eurót javasolt, és 1,1 milliárd eurót az európai mezőgazdasági termelőkre és halászokra, valamint az agrár-élelmiszeripari és halászati ágazat ellenálló képességének megerősítésére. A bizottság 46,1 milliárd eurót szánna a regionális fejlesztésekre és a kohézióra, és 14,3 milliárd eurót a partnerségek erősítésére.

Kutatásra és az innovációra 13,6 milliárd euró jutna, 4,8 milliárd euró az európai stratégiai beruházásokra, valamint 1,3 milliárd euró az unió digitális jövőjének alakítására irányuló programokra.

Környezetvédelemre és az éghajlat-politikára 2,3 milliárd eurót szán a bizottság, a zöld átállást támogató programok pedig további 5,4 milliárd euró támogatást kapnának. Az űrkutatásra 2,2 milliárd eurót fordítanának.

Az EU külső határainak védelmére a testület 2,1 milliárd eurót juttatna, ebből 839 millió eurót az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) számára. A migrációval kapcsolatos kiadásokra 1,6 milliárd euró jutna, ebből 1,4 milliárd euró a migránsok és menedékkérők közvetlen támogatására. A bizottság mintegy 1,2 milliárd eurót szánna a védelmi kihívások kezelésére, ebből 237 millió eurót a katonai mobilitás támogatására.

Az egységes piac zavartalan működésének biztosítására 927 millió euró jutna, ebből közel

200 millió euró a csalás elleni küzdelemre,

valamint az adózás és a vámügyek javítására. Egészségügyi célkitűzésekre a bizottság 732 millió eurót juttatna, valamint 147 millió eurót az uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) számára, hogy válság esetén az EU gyorsan támogatást tudjon nyújtani. Az EU belső biztonságának támogatására 689 millió euró jutna, ebből 310 millió euró a terrorizmus, a radikalizálódás, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelemre irányulna - közölte az uniós biztos.

A 2023-as költségvetés-tervezet az Európai Unió hosszú távú, hétéves költségvetésének része, amelyet a tagországok állam- és kormányfői 2020 végén tartott csúcstalálkozójukon fogadtak el.

Címlapról ajánljuk

Nyelvet kell tanulni: keményebb feltételekhez köti a bevándorlást a kormány Ausztriában

A jövőben akár több ezer eurós bírságra is számíthat az a bevándorló, aki félbehagyja az osztrák hatóságok által indított nyelvi tanfolyamot. A Migrációkutató Intézet szerint a kormányzati feltevések alapján 49 ezer diák nem tud részt venni az iskolai tanórákon nyelvi hiányosságok miatt, a kurzusokat pedig tavaly 10 ezer migráns hagyta ott. Az intézkedésről az InfoRádió Dócza Edith Krisztina vezető elemzőt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Szárnyra kapott a forint

Szárnyra kapott a forint

Valóságos devizapiaci hullámvasútnak lehettünk szemtanúi az elmúlt két hétben. A legfontosabb mozgások a dollárban történtek, az amerikai deviza körüli bizalom megingása és az erősödő „Hedge America” narratíva miatt. A dollár többéves mélypontok közelébe gyengült az euróval és a forinttal szemben is, bár azóta némi korrekció látható az árfolyamokban.  A hét második felében a fókusz részben átfordult a Fed jövőbeli elnökének személye körüli bizonytalanságra: Kevin Warsh Trump általi jelölése és a jegybankár a korábban várt laza monetáris politikai rezsim kockázatának enyhülése erősödő pályára állította a dollárt. A forint piacát az elmúlt napokban szintén nagy kilengések jellemezték, ez alól pedig a mai nap sem jelent kivételt. A magyar deviza erősen kezdte a napot az euróval és a dollárral szemben is, az árfolyam mindkét piacon 1 egységnél többet csökkent ma már.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×