Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Pixabay

Átírta idei számait az Államadósság Kezelő Központ

Módosította idei finanszírozási tervét, így lehetővé válik további benchmark méretű nemzetközi devizakötvény kibocsátása.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. módosította idei finanszírozási tervét, így lehetővé válik további benchmark méretű nemzetközi devizakötvény kibocsátása, amellyel tovább tudja diverzifikálni a forrásbevonást.

Az ÁKK közleményében felidézte, hogy a kormány 2022-es ESA (eredmény szemléletű) hiánycélja változatlanul a GDP 4,9 százaléka.

Az ÁKK maximum 2,5 milliárd euró egyenértékkel megemelte nemzetközi bruttó devizakötvény-kibocsátási keretét. Így 2022-ben a teljes bruttó devizakötvény-kibocsátási keret 5,1 milliárd euró, amelyből a már megvalósult 2022. februári szamuráj kötvénykibocsátás mellett további legfeljebb 4,5 milliárd euró ekvivalens nemzetközi devizakötvény-kibocsátásra van lehetőség. Ez a keret zöld panda-kötvény kibocsátást, valamint befektetői igény esetén felmerülő zártkörű kibocsátásokat is tartalmazhat.

A nemzetközi kötvénykibocsátás összhangban áll az ÁKK azon stratégiai céljával, hogy tovább növelje az államadósság átlagos hátralévő futamidejét és befektetői diverzifikációját. A tervben szereplő devizakötvény-kibocsátási keret nem veszélyezteti azt, hogy a devizaadósság aránya a teljes adósságon belül kijelölt 10-25 százalék közötti referencia-tartományon belül maradjon.

A közlemény szerint a decemberben elfogadott tervhez képest nincs változás abban, hogy az ÁKK 2022-ben legfeljebb 2 milliárd dollár mértékben vásárol vissza 2023-24-ben lejáró devizaadósságot azok előfinanszírozásának céljából, publikus tender, illetve másodpiaci tranzakciók keretében. A devizakötvény-visszavásárlásból 2022-ben eddig 50 millió dollár valósult meg.

Összehasonlítva a 2021 decemberében publikált 2022-es finanszírozási tervvel, amiben 2 milliárd euró értékű devizahitel felvétel szerepelt, a módosított finanszírozási terv legfeljebb 1 milliárd euró értékben célozza meg devizahitel lehívását, beleértve a projekthiteleket (például EIB, CEB, AIIB, stb.), a korábbi évek gyakorlatával összhangban.

Az intézményi forintkötvény-kibocsátás terv 100 milliárd forinttal emelkedik a korábbi tervezethez képest, kizárólag az idei év folyamán már megvalósult, vártnál magasabb kibocsátás következtében. Az év hátralévő részét tekintve nem változik a forintkötvény-kibocsátás tervezett volumene.

Az ÁKK folytatja kötvénycsere-programját az idénre megcélzott 1000 milliárd forintos keretösszegben, de nagyobb rugalmassággal a célzott volumenre való tekintettel, mivel a lakosság a 2024-ben és 2025-ben lejáró állampapírokat 2027-ben és 2028-ban lejáró, inflációhoz kötött állampapírokra cseréli, enyhítve a 2024-25-ös lejárati csúcsokat.

Az újonnan elfogadott finanszírozási terv alapján nem változik a 2022-re tervezett lakossági értékesítés, és a lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapír-állomány vonatkozásában kitűzött 2023 végi 11 ezer milliárd forintos cél sem - közölte az ÁKK.

Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×