Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Price of crude oil on the stock exchange
Nyitókép: Stadtratte/Getty Images

Jobb most nem nézni az olaj világpiaci árát, de ez lehetetlen

Elérte a 120 dollárt hétfőn, miután...

Az olaj ára elérte a 120 dollárt hétfőn, miután Szaúd-Arábia megemelte a nyersolaj júliusi árát, és a piacon kételyek merültek fel azt illetően, hogy az OPEC+ havi kitermelési céljának emelése segíteni fogja a szűkös kínálat enyhítését.

A Brent nyersolaj 32 centtel, 0,3 százalékkal 120,04 dollárra erősödött, de a nap során elérte a 121,95 dollárt is. Az amerikai West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj határidős jegyzései 40 centtel, 0,3 százalékkal 119,27 dolláron álltak hordónként, miután az előző napon a WTI 120,99 dolláron háromhavi csúcsot ért el.

Szaúd-Arábia az Ázsiába irányuló arab könnyűolaj júliusi hivatalos eladási árát 2,1 dollárral emelte, így az a legmagasabb lett május óta, amikor az árak csúcsokat döntöttek az Oroszországból érkező szállítások esetleges megszakadása miatti aggodalmak hatására.

Az áremelés a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és szövetségesei (OPEC+) múlt heti, a korábban tervezettnél 50 százalékkal nagyobb, napi 648 ezer hordós július-augusztusi termelésnövelésről szóló döntését követte. A megnövelt kitermelési célt elosztották az OPEC+ összes tagja között, amelyek közül azonban többnek - köztük a nyugati szankciókkal sújtott Oroszországnak - kis mozgástere van a termelés növelésére.

Az OPEC+ néven ismert informális együttműködés a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjait, valamint Oroszország vezetésével a szervezeten kívüli nagy olajtermelőket tömöríti.

Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×