Infostart.hu
eur:
381.06
usd:
321.31
bux:
127760.69
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Nyitókép: Pixabay

A korábbiaknál jóval több vállalat akar árat emelni Magyarországon

Az energiaárak elszállása, az alapanyag- és nyersanyagárak emelkedése, illetve a bérköltségek növekedése is felfelé hajtja az árakat.

Az építőipari cégek 77 százaléka, az iparvállalatok 66 százaléka, míg a szolgálatószektor 63 százaléka tervezett áremelést áprilisban - idézte a Portfolio a GKI Gazdaságkutató felmérését. Eszerint az elmúlt 20 évben egyszer sem volt ilyen magas azoknak a cégeknek az aránya, amelyek az árak növelését tervezték. A kiskereskedelmi szektorban sem enyhül a nyomás, tízből hat vállalat drágábban szeretné adni a termékeit a jövőben, mint most.

Az áremelkedés mögött elsősorban a globális energiaárak emelkedésének hatása áll. A koronavírus-járványból való gyors kilábalás időszakában felpattantak az energiaárak, amelyek az orosz-ukrán háború kirobbanása után vágtatni kezdtek. A járványból megtépázódott mérleggel és részben felélt tartalékokkal kikeveredő cégek nem is nagyon tudnak mást tenni, mint árat emelni - értékeltek.

"Felhajtóerővel" bír, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum idei, 20 százalkékos emelése jelentős terhet okoz a vállalatoknak a bérköltségek szempontjából. A legkisebb bérek gyors emelésének hatására – a bértorlódás elkerülése végett – a többi, ezekhez közeli bérkategóriában is nagyon jelentősen növelni kell a kereseteket.

A kiskereskedelemben is tartósan magas azok aránya, akik növelnék az árakat, szemben a korábbi évekkel, amikor inkább az év első egy-két hónapjára korlátozódott az átárazás. Az emelés alól csak a fixált árú termékek jelentenek kivételt.

A GKI értékelése szerint a cégek azért is fogják tudni gyorsan emelni az árakat, mert magasabb árszinten sem találkoznak a kereslet mérséklődésével, vagyis nincs egy olyan erő, ami fékezné az árakat. Ez azért van, mert a 20 százalékos jelentős béremelés, a gyermekes háztartások visszakapott szja-ja, a 13. havi nyugdíj hatalmas pluszpénzt fecskendez a gazdaságba, ezért a cégek úgy érzik, nem ütköznek vásárlói "visszafogásba". Mindaddig, amíg az infláció tüzére olajat öntő költségvetési költekezés, expanzió nem változik meg, addig az MNB szélmalomharcot vív a pénzromlás ellen - vélte az elemző.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: jogszerűtlen a Mercosur-egyezmény, Németország mégis valamiért nagyon akarja

Az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása nélkül is alkalmazni akarja a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. Ehhez már az is elegendő lenne, ha egy Mercosur-ország ratifikálná a szerződést –- nyilatkozta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Szárnyra kapott a forint

Szárnyra kapott a forint

Valóságos devizapiaci hullámvasútnak lehettünk szemtanúi az elmúlt két hétben. A legfontosabb mozgások a dollárban történtek, az amerikai deviza körüli bizalom megingása és az erősödő „Hedge America” narratíva miatt. A dollár többéves mélypontok közelébe gyengült az euróval és a forinttal szemben is, bár azóta némi korrekció látható az árfolyamokban.  A hét második felében a fókusz részben átfordult a Fed jövőbeli elnökének személye körüli bizonytalanságra: Kevin Warsh Trump általi jelölése és a jegybankár a korábban várt laza monetáris politikai rezsim kockázatának enyhülése erősödő pályára állította a dollárt. A forint piacát az elmúlt napokban szintén nagy kilengések jellemezték, ez alól pedig a mai nap sem jelent kivételt. A magyar deviza erősen kezdte a napot az euróval és a dollárral szemben is, az árfolyam mindkét piacon 1 egységnél többet csökkent ma már.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×