Közép-Európa és Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy egyik napról a másikra leváljon az orosz kőolajról és kőolajtermékekről – jelentette ki Hernádi Zsolt a Mol éves közgyűlésén. A vállalat elnök-vezérigazgatója szerint ha ez megtörténne, az komoly megrázkódtatást jelentene az egész „környéknek”.

Megjegyezte, tisztában van azzal, hogy erről megoszlanak a vélemények, amire – mint fogalmazott – a Molban csak azt szokták mondani, bárkit szívesen fogadnak technológusnak, főtechnológusnak, hogy megoldja ezt a problémát, mert a társaságnál erre egyelőre nem látnak olyan lehetőséget, hogy annak az igen súlyos hatását ne érezze meg a saját bőrén valamennyi közép-európai társadalom.

Hangsúlyozta: nem egy ideológiai kérdésről van szó, amit egy íróasztal mögül meg lehetne oldani.

„Ezek logisztikai, technológiai és kémiai kérdések. Bizony, itt súlyos fizikáról van szó”

– tette hozzá.

Hernádi Zsolt arra is kitért, hogy több közép-európai finomítót, köztük a magyart és a szlovákot is, az orosz kevert, úgynevezett REB (Russian Export Blend crude oil) típusú kőolaj feldolgozására tervezték. Regionális szitnen ezekbe napi 120 millió orosz kőolaj érkezik azért, hogy az olyan vállalatok, mint a Mol is, gázolajat, benzint és mindenféle egyéb, a gazdaság számára nélkülözhetetlen termékeket hozzanak létre belőle – magyarázta az elnök-vezérigazgató.

Hangsúlyozta továbbá, hogy ennek kiváltása:

nem kevés idő és nem kevés pénz.

„Mi ezt pontosan tudjuk, hiszen a Mol igen sokat tett azért, hogy beszélhessünk Közép-Európa energetikai szuverenitásának a növeléséről, a diverzifikációról.”

Hernádi Zsolt felidézte, hogy a Mol már 2006-ban, illetve 2009-ben – az első és második orosz–ukrán gázváláság után – felvetődött a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a válság tovább eszkalálódik és a kőolaj esetében is kialakul valami hasonló. A társaság 8 évvel ezelőtt kezdett el beruházásokat azért, hogy a meglévő és soha nem használt Adria kőolajvezetékről érkező olajjal is tudja működtetni a finomítóit. Ez idő alatt 170 millió dollár beruházással azt tudták elérni, hogy körülbelül 30 százalékra növelték a nem orosz kőolajnak a bekeverési lehetőségét az orosz típusú kőolajjal – tette hozzá az elnök-vezérigazgató.

A közgyűlésen megszavazta az igazgatóság 241,9 milliárd forintos osztalékfizetési javaslatát. A részvényenkénti osztalék a tavalyi 95 forintról 100 forintra nőhet. A társaság további csaknem 200 forintot fizethet részvényenként rendkívüli osztalékként, mivel - mint a márciusban közzétett javaslatban indokolták - a Mol 2020-ban nem fizetett osztalékot, 2021-ben viszont rekordösszegű eredménnyel zárt.

Elfogadták továbbá az igazgatóság jelentését a 2021. évi üzleti tevékenységről, az anyavállalati és konszolidált beszámolókat, a könyvvizsgálói és a felügyelőbizottsági jelentéseket. Megszavazták továbbá a tavalyi közgyűlés után megszerzett saját részvényekről szóló tájékoztatót, és az igazgatóság felhatalmazását további saját részvények megszerzésére. A közgyűlés igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok választásával személyi kérdésekről is döntött.

A tavalyi beszámoló szerint a Mol-csoport kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménye (EBITDA) 1071,9 milliárd forint volt a 2020-as 629,7 milliárd forint után. A nettó eredmény 526,1 milliárd forint, az értékesítés nettó árbevétele csaknem 5959 milliárd forint lett 2021-ben.

A Mol Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) prémium kategóriás kibocsátója. Részvényei szerdán 2980 forinton zártak, árfolyamuk egy éven belül 2062 és 3170 forint között változott.

Hernádi Zsolt a közelmúltban az InfoRádió Aréna című műsorának volt a vendége. Elmondta: amíg lesz benzinárstop, lesz feszültség is az üzemanyag-ellátásban. A társaság számára elsődleges a magyarországi ellátásbiztonság, ezt a részvényeseiknek is be kell látniuk, de hozzátette, tartják a stratégiai célt: 2050-re klímasemlegesek akarnak lenni. A teljes interjút ITT meghallgathatják, a beszélgetés szerkesztett leiratát ITT elolvashatják.