Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Moving the crops from farm fields to the grain elevators and beyond.
Nyitókép: Laura Hedien/Getty Images

Világbank: brutális drágulást hoz a háború

A globális energiaárak például 50 százalékkal nőnek az idén – igaz, a szektorban jövőre már árcsökkenésre számítanak.

Az Ukrajna elleni orosz háború okozta sokk következtében idén meredeken emelkednek a globális energia- és élelmiszerárak – derül ki a Világbank negyedévente ismertetésre kerülő, árupiaci kilátásokról szóló jelentése.

A dokumentum összeállítói szerint az idén a globális energiaárak 50,5 százalékkal emelkednek tavalyhoz képest, 2023-ban viszont már 12,4 százalékkal csökkennek.

Az élelmiszerárak az idén várhatóan 22,9 százalékkal nőnek, jövőre viszont 10,4 százalékkal visszaesnek. A Világbank

a legjelentősebb, 29,7 százalékos növekedést a növényi étolajok szegmensében várja az idén.

Emellett a műtrágyák drágulása elérheti a 69,2 százalékot, ami az egyik okozója a mezőgazdasági termékek áremelkedésének.

Tavaly az energiaforrások ára csaknem megduplázódott, az élelmiszerek ára 31 százalékkal nőtt.

A Világbank megjegyzi, hogy az elmúlt két évben az energiaárak emelkedése a 70-es évek eleje óta a legjelentősebb volt. Az élelmiszerek - amelyeknek a legnagyobb beszállítója Oroszország és Ukrajna -, valamint a műtrágyák drágulása 2008 óta a legnagyobb volt.

"Az árupiacok az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb kínálati sokkját élik meg az Ukrajna elleni orosz háború hatásai miatt" - mondta Ayhan Kouz, a Világbank fejlesztési kilátásokkal foglalkozó csoportjának igazgatója. "Az ebből eredő élelmiszer- és energiaárak emelkedése humanitárius és gazdasági következményekkel jár. A nyersanyagok világszerte súlyosbítják az amúgy is magas árnyomást."

A Világbank előrejelzése szerint idén a búza ára több mint 40 százalékkal nő, rekordmagasra emelkedik. Az emelkedő árak komoly nyomást fognak gyakorolni a búzaimporttól függő fejlődő országokra.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×