Infostart.hu
eur:
386.7
usd:
331.66
bux:
120285.32
2026. január 14. szerda Bódog
Farmer in tractor preparing land with seedbed cultivator, sunset shot
Nyitókép: valio84sl/Getty Images

Aszálykatasztrófa: nagy a baj a földeken, és nem látszik a megoldás

Főleg az ország középső részét sújtja rendkívüli aszály. Ha heteken belül nem jön jelentősebb csapadék, kockázatos lehet a tavaszi vetés.

Az év első három hónapja rendkívül csapadékszegény volt, például a januárban a lehullott csapadék mindössze a szokásosnak alig az egyharmadát érte el – közölte Pál Márton, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa.

A csapadékösszegek az országnak a középső részén az elmúlt 90 napban néhol 14-15 millimétert mutatnak, ami 80-90 milliméterrel kevesebb a szokásosnál. Főleg az ország középső részén rendkívüli a csapadékhiány. Keletre és nyugatra haladva valamivel jobb a helyzet, de a keleti határnál is előfordulnak 40-50 milliméteres hiányok, míg nyugat felé haladva a 60 milliméter a jelemzőbb.

Pál Márton közölte: az elmúlt években egyre csökkenő csapadékösszegek láthatók. Egy 120 éves statisztikát megnézve, a tavaszi csapadékösszegek egyre csökkennek, és ez várhatóan a nyárral is így lesz, míg a téli csapadékösszegek növekvő tendenciát mutatnak. Az idei évkezdet az egyik leginkább csapadékmentesnek számít.

A tendencia arra utal, hogy

nagy szárazságok, illetve aszályok lesznek Magyarországon az idő előrehaladtával

– hangsúlyozta a meteorológus.

A következő napokban nem várható csapadék, a hétvégén lehet eső, de nem jelentős mértékű – tette hozzá.

Komoly kockázatok

Tavaly október-novemberben esett legutóbb számottevő csapadék Magyarországon, emiatt az országban szinte mindenhol jelentős a vízhiány a talajban. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke jelezte: az őszi vetéseknél terméskiesést okozhat, ha nem érkezik meg időben az eső, a tavaszi vetéseknél pedig nem lesz érdemes elkezdeni a munkákat, ha nincs csapadék.

Petőházi Tamás elmondása alapján, ha rövid időn belül nem lesz áztató csapadék, akkor 50-90 milliméternyi vízhiánnyal kell majd nekiindulni a vegetációnak. A tavalyi évben hasonló volt a helyzet, akkor végül májusban érkezett meg a csapadék.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke emlékeztetett, a kontinentális éghajlaton, ahol Magyarország is található, klasszikusan a téli hónapokban hullott csapadéknak kellene a talaj vízkészleteit feltölteni. A klímaváltozás hatására azonban erre manapság egy 3-4 hetes esős periódusban kerül csak sor, ami viszont nem tudni, mikor következik be – tette hozzá.

A szakértő úgy véli, a szántóföldi növénytermesztésre egyelőre még nincs jelentős hatása az aszálynak, miután az ősszel elvetett növények még nyugalmi állapotban vannak. Az idő felmelegedésével viszont a héten, illetve a jövő héten kezdetét veheti majd a fejlődés – a gazdák már túl vannak az első trágyázásokon –, ami már esőt kívánna, hiszen a talajban található kevés vizet a növények nagyon gyorsan fel fogják venni, és elkezdenek majd párologtatni – magyarázta.

Ha nem lesz csapadék, az őszi vetésnek folyamatosan csökkenni fog a terméspotenciálja, jelentős terméskiesést okozva – emelte ki érdeklődésünkre Petőházi Tamás. Hozzátette: a tavaszi vetéseket – árpa, napraforgó, kukorica – illetően elgondolkodtató, hogy tejesen száraz talajállapotban szabad-e belekezdeni a munkákba, vagy bízni kell abban, hogy majd megjön a csapadék.

„Az biztos, hogy komoly terméskockázatot rejt magában”

– hangsúlyozta.

Ideálisnak azt tartaná, ha a következő egy-két héten belül legalább 30-35 milliméter csapadék esne, nagyon lassú intenzitással, aminek hatására feltöltődnének a talajok vízkészletei, és akkor nyugodtan lehetne nekivágni a tavaszi munkáknak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

A magyar uniós forrásokhoz való hozzáférésről szóló tárgyalások gyakorlatilag befagytak, mivel az Európai Bizottság a magyar választásokig ezekben a kérdésekben nem kíván döntést hozni – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt Brüsszel az orosz–ukrán konfliktusban elfoglalt pozíciójáról, de jure és de facto hadviselésről, miként a Mercosur-megállapodással és a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontról is.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Elszállt a Mol, soha nem látott szinteken az ezüst

Elszállt a Mol, soha nem látott szinteken az ezüst

Tegnap esést láthattunk Amerikában, ezt követően azonban már Ázsiában az emelkedésé a főszerep ma reggel, illetve az európai tőzsdék is felfelé vették az irányt. A nemesfém piacon továbbra is dőlnek a történelmi csúcsok: az arany és az ezüst is soha nem látott magasságokba emelkedett. A magyar tőzsdén is jó a hangulat, 2019 óta nem látott csúcsra száguldott a Mol. Piacmozgató gazdasági események szempontjából a délutáni amerikai inflációs adatok hozhatnak izgalmakat, emellett érdemes lesz figyelni Donald Trump elnök Iránnal kapcsolatos potenciális bejelentéseit, ugyanis rendkívül feszült a helyzet. Kidurran az AI lufi, vagy mindent elsöpör a legújabb megatrend? Következő befektetői klubunkon erről lesz szó. Információ és jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×