eur:
409.32
usd:
374.42
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Búza, kukorica, árpa - pozitív és negatív rekordok dőltek meg tavaly

Árpából történelmi rekordtermést, búzából minden korábbinál nagyobb hozamot takarítottak be 2021-ben. A nyári hőség az elmúlt három évtized legalacsonyabb kukoricaterméséhez vezetett - összegezte a tavalyi gabonatermés adatait hétfőn kiadott előzetes jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Tavaly nemcsak a szárazság, hanem a szokatlanul hűvös tavaszi időjárás is megnehezítette a növénytermesztők munkáját.

A kukoricát is beleszámítva jelentősen, mintegy 1,9 millió tonnával (12 százalékkal) csökkent a gabona betakarított mennyisége, amely összesen 13,7 millió tonna volt 2021-ben.

A búza betakarított területe 891 ezer hektárra csökkent az előző évi 937 ezer hektárról, ennek ellenére a megelőző évinél több, 5,3 millió tonna termett belőle. A hektáronkénti 6,0 tonnás átlaghozam minden eddigi rekordot túlszárnyalt, 9,1 százalékkal haladta meg az előző évit, és közel 12 százalékkal 2016-2020 átlagát.

A kukorica betakarított területe ismét 1 millió hektár fölé emelkedett, az előző évinél 6,3 százalékkal nagyobb volt, 1 millió 43 ezer hektár, a 6,3 millió tonna betakarított termés azonban az előző évitől 25, az előző öt év átlagától közel 22 százalékkal elmaradt. A júliusi, közel kéthetes hőhullám és az augusztus-szeptemberi csapadékmentes időszak következtében a 2018 és 2020 közötti, hektáronkénti 8 tonna feletti kukoricahozamtól a múlt évi jelentősen elmaradt. A tavalyi termésátlag 6,0 tonna volt hektáronként, ami az előző évhez viszonyítva 30 százalékkal, 2016-2020 átlagánál pedig 26 százalékkal alacsonyabb - állapította meg a KSH.

Árpából az előző évit alig meghaladó termőterületen 1,699 millió tonna termett 14,5 százalékkal több az előző évinél, a termésátlag hektáronként 6,39 tonna volt, több, mint eddig bármikor.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×