eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Aláírták az amerikai–szlovák védelmi egyezményt

Az Egyesült Államok térítésmentesen használhatja és fejlesztheti északi szomszédunk két legjelentősebb katonai repülőterét.

Aláírták Washingtonban az Egyesült Államok és Szlovákia közötti, az utóbbi országban élénk vitákat kiváltó védelmi együttműködési egyezményt (DCA).

A megállapodást szlovák részről Jaroslav Nad védelmi és Ivan Korcok külügyminiszter, amerikai részről pedig Antony Blinken külügyminiszter látta el kézjegyével.

Blinken az aláírás után kiemelte, hogy az egyezmény együttműködésen és az egymás iránti kölcsönös tiszteleten alapul. Hangsúlyozta, hogy azt a két ország együtt fogalmazta meg, és megfelel mindkét kormány, valamint a szlovák és az amerikai nép érdekeinek egyaránt.

Rámutatott arra is, hogy

a megállapodás nem jelenti állandó amerikai katonai támaszpontok létesítését, illetve az amerikai erők folyamatos jelenlétét Szlovákiában.

A tíz évre szóló, majd automatikusan megújuló érvényű egyezmény egyebek mellett lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok térítésmentesen használja és fejlessze az ország két legjelentősebb katonai repülőterét, amelyek azonban továbbra is szlovák tulajdonban maradnak, támaszpontokat építsen ki és hadászati eszközöket telepítsen Szlovákia területén. Lehetővé teszi azt is, hogy Szlovákia 100 millió dollár értékben támogatást szerezzen védelmi infrastruktúrája korszerűsítésére.

Az egyezményt mintegy három héttel ezelőtt hagyta jóvá Eduard Heger kabinetje. Ahhoz, hogy hatályba léphessen, még a pozsonyi parlamentnek is rá kell bólintania, valamint az államfőnek is ratifikálnia kell.

Jóllehet az egyezményt gyakorlatilag a teljes parlamenti ellenzék elutasítja és a megítélése érzékelhetően megosztja a szlovákiai társadalmat, mégis valószínűsíteni lehet a jóváhagyását, tekintve, hogy a kormánykoalíció pártjainak a törvényhozásban alkotmányozó törvények jóváhagyására is elégséges többsége van.

Az egyezmény egyes pontjainak alkotmányosságát Maros Zilinka legfőbb ügyész is kétségbe vonta, a parlament legerősebb ellenzéki pártja, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) pedig jelezte: népszavazást akar kezdeményezni róla.

Joe Biden amerikai elnök január végén kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok hamarosan újabb katonákat vezényel kelet-európai NATO-tagállamokba az ukrán-orosz konfliktus miatt. Néhány nap múlva pedig John Kirby, a védelmi minisztérium szóvivője azt közölte, hogy Washington átmeneti jelleggel mintegy 2000 katonát küld Lengyelországba és Németországba, az utóbbiból pedig mintegy 1000 katonát vezényel át Romániába.

Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés azzal vádolja Oroszországot, hogy egy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vezényelt mintegy százezer katonát a közös határ mellé. Moszkva cáfolja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a maga részéről biztonsági garanciákat követel az Egyesült Államoktól és a NATO-tól.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×