Infostart.hu
eur:
379.55
usd:
321.95
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács döntéséről tartott sajtótájékoztatón a jegybank székházában 2019. március 26-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Matolcsy György: helyre kellene állnia a költségvetési egyensúlynak

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint ez alapfeltétele annak, hogy a jegybanki alapkamat visszacsökkenhessen.

A júniusban megkezdett, kiszámítható alapkamat-emelési ciklus 2022-ben is folytatódik, mindaddig a kamatok emelése szükséges, amíg az inflációs kilátások ismét fenntarthatóan a háromszázalékos cél közelébe nem süllyednek - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzetnek adott hétfőn megjelent interjúban.

Kiemelte: a jegybank időben megkezdte az árstabilitás helyreállításáért vívott harcot, a következő lépésnek a költségvetési egyensúly helyreállításának kell lennie.

A jegybankelnök üdvözölte az elmúlt hetekben az idei és a jövő évi költségvetésben végrehajtott kormányzati lépéseket. A folyamatot azonban tovább kell vinni és minél korábban megcélozni a három százalék alatti hiányértéket - jegyezte meg.

Egy felzárkózó pályán mozgó gazdaságban eladósodás helyett a termelékenység növelésében, az intézmények reformjában, a zöld- és digitális átállásban kell megtalálni a fenntartható növekedés forrásait - húzta alá.

A forint gyengülésére vonatkozó kérdésre a jegybankelnök azt mondta, hogy az elmúlt években a versenyképesség javítására, az egyensúly helyreállítására tett javaslataik célja mind-mind Magyarország felértékelése volt. Úgy fogalmazott:

"ahhoz, hogy az inflációt megtörjük és az áremelkedést ismét a három százalék körüli tartományban horgonyozzuk le,

a monetáris transzmisszió minden csatornáját használnunk kell. Az árfolyamok változása azonban nem automatizmus. Soktényezős a folyamat. A feltörekvő gazdaságok jelenleg erős ellenszélben működnek, a globális kockázatkerülő hangulat ellenünk dolgozik. De általános tapasztalat, hogy ha egy ország elvégzi a házi feladatait, akkor annak idővel meglesz az eredménye".

A kormány döntése a féléves kamatstop bevezetéséről a lakossági jelzáloghitelek esetében az MNB első embere szerint nem gátolja a jegybank infláció elleni harcát, "épp ellenkezőleg".

Matolcsy György az interjúban beszélt arról is, hogy a történelemben egyedülálló módon úgy vészelt át a világ egy súlyos válságot, hogy a munkanélküliek aránya egy átmeneti megugrást követően gyorsan csökkent, a megtakarítások növekedtek, miközben a hitelpiac is aktív maradt. Ennek ugyanakkor jelentős ára volt, a fejlett világ országaiban az államadósság mértéke a 2019-es száz százalék körüli GDP-arányos szintet követően 2021 végére várhatóan meghaladja a 120 százalékos értéket, miközben a világ jegybankjai korábban nem látott pénzbőséget teremtettek - tette hozzá utalva arra, hogy innen egyenesen következett az infláció gyors emelkedése.

A jegybankelnök rámutatott arra, hogy az Európai Központi Bank története legnagyobb dilemmájával szembesül. Miközben az infláció a gyorsan növekvő balti országokban a nyolc-kilenc százalékot is meghaladja, és már Németországban is hat százalék, Dél-Európában mindössze kettő-négy százalék - idézte fel. Úgy kellene az eurózónában irányt váltani a monetáris politikában, hogy a magas adósságú déli gazdaságok finanszírozásában se következzen be törés - tette hozzá.

Az MNB "a korán ébredők közé tartozott", már idén tavasszal, az elsők között hívta fel a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a tartós infláció kockázatát,

az elsők között kezdte meg a szigorítási ciklust és a válságkezelő eszközök kivezetésében is az élen haladt - emlékeztetett.

Az MNB elnöke arra is kitért, hogy a meglóduló infláció egy korszakhatárt is jelez, "a világgazdaság elmúlt fél évszázadát meghatározó működési modell elérte korlátjait". Az éghajlati, a demográfiai, a technológiai és a geo­politikai trendek változása egyaránt azt jelzi, hogy egy új korszak felé tart a világ - tette hozzá. Szerinte egy sikeres zöld­átállással - az energiatermelés fenntartható alapokra helyezésével és a digitális gazdaság széles körű kiterjesztésével - köszönthet be újból egy olyan korszak, ahol az alacsony infláció ismét tartósan alacsony kamatokkal párosul.

Az előttünk álló évtized, sőt évszázad várhatóan Eurázsia korszaka lesz - vélekedett Matolcsy György. Magyarország és a visegrádi országok fekvése e szempontból nézve is kiváló; fenntartva szoros együttműködésünket, egyszerre használva nyugati és keleti kapcsolatainkat jó esélyünk van arra, hogy az évtized nyertesei közé tartozzunk - fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjúban.

Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×