Baldauf Csaba szerint kevés szó esik arról a költségnövekedésről, amely az ágazatot akár átlagon felül is terheli, hiszen a szállodák nagyon magas energiaigénnyel működnek és „iszonyúak” az élelmiszerköltségeik, de a munkaerőköltségek is emelkedő terhet jelentenek. Az üzemeltetésben ez olyan mértékű növekedés, ideértve a munkaerőköltség jövő évi emelkedését, amit az árakkal már nem lehet kezelni – vélekedett a szállodaszövetség elnöke.

A keresleti oldalon Budapesten és vidéken egészen más a helyzet. A főváros elsődleges vendégkörét a külföldi turisták jelentik, ezért Baldauf Csaba szerint a kormány célkitűzése – miszerint szeretnék elérni a belföldi vendégéjszakák számának 10-ről 20 százalékra emelését Budapesten – néhány évnyi munkával elérhető, de még így is a maradék 80 százalék külföldi vendég lesz, aki különböző okokból – Covid-helyzet, bizonytalanság, közlekedési és határátlépési problémák – lényegesen óvatosabban érkeznek.

Augusztus óta a budapesti szállodák kihasználtsága elkezdett növekedni, és szeptember–októberben lényegesen jobb eredményeket értek el az 50-60 százalékos, esetenként ennél magasabb szobakihasználtsággal, mint várták. Ez a 2019-es évhez képest még 20-30 százalékos elmaradás, de már egyértelműen értelmezhető vendégforgalom – emelte ki a szakember.

A szállodaszövetség elnöke nem kívánt „számháborúba” bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy hány ember hiányozhat a magyar vendéglátóiparból, hiszen rengeteg eltérő információ hangzik el a szakmai szervezetek vezetői részéről. A MSZÉSZ nagyjából úgy ítéli meg, hogy 30-40 ezer munkavállaló a kiszámíthatatlanság miatt kimondottan eltűnt a szállodaiparból, és elhelyezkedett más szolgáltatószektorban. Baldauf Csaba szerint ezért a szállodaiparnak valamennyi területén növelnie kell a hatékonyságát, és

újból „szexivé” kell tenni a szakmát,

hogy minél többen válasszák ismét. Ennek ellenére a szállodaszövetség úgy látja, hogy a harmadik országbeli munkavállalók nélkül a probléma nem lesz kezelhető, ezért fontosnak gondolja, hogy mielőbb munkavállalói vízumkönnyítések legyenek, lehetőséget teremtve a munkaerő pótlására.