Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Ezrével menekülnek a taxisok a sárga kocsikból

Körülbelül kétezer taxis tűnt el a főváros utcáiról a pandémia kezdete óta. Az Országos Taxis Szövetség elnöke azt mondta: csúcsidőben nehéz autóhoz jutni, de erről nem a munkaerőhiány, hanem a dugók tehetnek.

A koronavírus-járvány kitörése után 60-70 százalékkal csökkent a fővárosi taxik utasforgalma, így sok sofőr felhagyott a személyszállítással.

Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke szerint míg a járvány előtt hétezer taxis dolgozott Budapesten, ma már csak ötezren vannak.

"Kénytelenek voltak abbahagyni, nagyon sokan elmentek nyugdíjba, még többen kerestek más egyéb olyan munkát, ahol tudták kamatoztatni civil foglalkozásukat, vagy épp a tehergépjárműves vagy kamionos jogosítványukat, szaktudásukat."

Metál Zoltán szerint a turisták elmaradása miatt kevesebb autó is ki tudja szolgálni a fővárosi igényeket, csúcsidőben azonban gyakran szinte lehetetlen autóhoz jutni, de ennek nem a taxishiány, hanem a forgalmi torlódások az oka - állítja.

"Már jeleztük hónapokkal ezelőtt, amikor a felújítások és sávlezárások kezdődtek, hogy olyan csúcsforgalom lesz a reggeli-délelőtti és a délutáni-esti időszakban, hogy egyszerűen le fog bénulni a város közlekedése.

Ezt sajnos vissza is igazolták az elmúlt hetek-hónapok eseményei."

A buszsofőrnek, fuvarozónak állt taxisok zöme eddig nem tért vissza a szakmába. Sokszor ugyanis családbarátabb időbeosztással akár a többszörösét is megkeresik korábbi bevételeiknek, ráadásul nem kell új autóra vagy lejáró taxisengedélyre sem költeni.

Mivel a személy- és árufuvarozás minden ágán nagy a munkaerőhiány, egyre több taxis hagyhatja el a pályát, mint rámutat, ez a tendencia egész Európában érezhető.

Metál Zoltán azt mondja:

a taxisbérek emelkedését nem bírná el a társadalom.

Szerinte a járvány elmúltával és a gazdasági helyzet stabilizálódásával a taxis ágazatba is visszatérnek a munkavállalók.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×