Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
A Taiwan Semiconductor Manufacturing (TSMC) nevű válallatnak, a világ legnagyobb szerződéses félvezetőgyártójának a logója a társaság székházán a tajvani Hszincsuban 2020. május 15-én. A TSMC ezen a napon megerősítette, hogy félvezetőket készítő gyárat épít Arizonában. A tervek szerint az építkezés 2021-ben, a termelés pedig 2024-ben kezdődik.
Nyitókép: David Chang

Fájni fog: az év végétől vastagabban fog a legnagyobb chipgyártó tolla

Jelentős áremelésre készül év végén a világ legnagyobb chipgyártója, a tajvani TSMC. A bejelentés szerint az áremelés 10-20 százalékos lehet, és az autók mellett szinte minden elektronikai cikk árába begyűrűzhet – mondta az InfoRádiónak a HWSW szakújságírója.

A tajvani TSMC a napokban jelentette be, hogy a szerződéses kapacitásaira vonatkozó gyártási árait meg fogja emelni az év végén-jövő év elején. A lépés a gyakorlatban minden olyan terméket érinthet, amely félvezetőket, kis elektronikai áramköröket tartalmaz, kezdve a PC-ktől és okostelefonoktól a gépkocsikon át a legkülönfélébb szórakoztató elektronikai berendezésekig, ide értve például a televíziókat és játékkonzolokat is – sorolta Koi Tamás. A HWSW szakújságírója hozzátettete,

az áremelés minden jel szerint a végfelhasználói árakra is hatással lesz,

azonban nem feltétlen akkora mértékben, mint amit a gyártó jelzett.

A szakértő elmondása szerint az év elején jelentkező, majd globálisra dagadó chip-, illetve félvezetőhiány miatt egyre több autógyártónál fogynak ki a készletek azokból a komponensekből, amelyek elengedhetetlenek egy jármű elektronikájához, ezért is hallani ideiglenes gyárbezárásokról, termelés-átütemezésekről. Egyértelműen az autóipar az egyik legnagyobb megszenvedője a globális félvezető-hiánynak,

„és rövid távon nem látszik, hogy megoldódna a helyzet.”

Koi Tamás szerint jelen helyzetben az olyan szerződéses bérgyártók, mint a TSMC is, legfejtebb annyit tehetnek, hogy igyekeznek átütemezni a gyártásokat, valamint előnyben részesítik bizonyos vevőiket. Ehhez illeszkedően a tajvani vállalat korábban már jelezte, az egyik legnagyobb partnerének számító Apple-re kiemelt figyelmet kíván fordítani, hogy le tudja gyártani számukra az iPhone-okba, az iMacekbe, a Machintosokba kerülő sok tízmillió chipet. Ugyanakkor a TSMC az autóipar esetében is hasonlóan kíván eljárni, köszönhetően az elmúlt hónapok egyeztetéseinek, amelyekbe mások mellett már a tengerentúli kormányzat is bevonódott.

Valójában egyébként az autógyártók közvetlen megrendelői a TSMC-nek, viszont számos olyan autóipari beszállító van – például a Bosh vagy a Continental –, amelyek komplett rendszereket szállítanak, és ezeknek a cégeknek a raktárkészletei merültek ki. Koi Tamás hozzátette: a helyzetet ráadásul az is tetézi, hogy amikor az ellátási problémák első jelei mutatkoznak, a cégeknél is egyfajta pánik alakult ki, és hajlamosaknak mutatkoznak olyan kapacitásokat is lekötni, amelyekre esetlegesen nincs is szükségük, ami szintén megzavarja a megszokott ellátási nyugalmat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×