eur:
411.21
usd:
392.84
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) neve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi székházán Budapesten 2013. október 1-jén. Szeptember 16-án Országgyűlés elfogadta az MNB-ről szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a PSZÁF-ot, ez utóbbi megszüntetésével.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Az MNB felszólította a hazai bankokat, idén már ne fizessenek osztalékot

A jegybank a törlesztési moratórium bizonytalanságára hivatkozva csak szigorú feltételekkel tekint el az osztaléktilalomtól.

Az Magyar Nemzeti Bank vezetői körlevélben szólította fel a hitelintézeteket, hogy 2021.

december 31-ig ne fizessenek osztalékot és ne vállaljanak visszavonhatatlan osztalékfizetési kötelezettséget

a 2019-es és 2020-as pénzügyi év, illetve a korábbi évek eredményeinek terhére. Szigorú feltételeknek való megfelelés esetén limitált osztalékfizetésre ugyanakkor sor kerülhet. Az osztalékfizetési korlát további fenntartásának alapvető oka, hogy a banki törlesztési moratórium idén szeptember végéig meghosszabbodott, további menetrendje pedig jelenleg még bizonytalan.

A jegybanki közlemény felidézi, hogy az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) 2020. márciusában átfogó intézkedéscsomagot fogadott el a hitelintézetek számára a koronavírus-járvány hatásainak mérséklésére, amelyet ugyancsak vezetői körlevélként tett közzé.

Ebben egyebek között rögzítette azt az elvárását is, hogy 2020 szeptemberének végéig ne történjen osztalékjóváhagyás vagy -kifizetés az érintett pénzügyi intézmények részvényesei számára. Ezt követően a jegybank a PST 2020 szeptember 10-i, 2020. december 28-i, illetve 2021. január 8-i határozatai alapján, a pénzügyi rendszer sokkellenálló képességének fenntartása érdekében felülvizsgált vezetői körlevelében fogalmazta meg azon elvárásait, hogy a hitelintézetek előbb idén január 1-jéig, majd idén szeptember 30-ig ne fizessenek osztalékot és ne vállaljanak visszavonhatatlan osztalékfizetési kötelezettséget a 2019-es és 2020-as pénzügyi évre, illetve a korábbi évek eredményeinek terhére.

Az MNB a közelmúltban ismételten felülvizsgálta vezetői körlevelét. Ennek egyik módosításaként a jegybank 2021. december 31-ig meghosszabbította az osztalékfizetésre, részvény-visszavásárlásra és teljesítmény javadalmazásra vonatkozó korlátozásait. Az osztalékkifizetés korlátozás alól az érintett pénzügyi intézmények

csak szigorú feltételek fennállása esetén mentesülhetnek

. Erre akkor van lehetőségük, ha

  • a kifizetés utáni elsődleges tőkeszintjük arányosan csak minimális mértékben csökken,
  • tőkepufferük elvárt magas szinten marad,
  • nem áll fenn náluk értékvesztés-hiány, illetve
  • üzleti kilátásaik megfelelők az MNB-hez benyújtott és felülvizsgált információk alapján.

Vezetői körlevelében a jegybank felszólítja a hitelintézeteket arra is, hogy 2021. december 31-ig tartózkodjanak a részvényesek díjazását célzó részvény-visszavásárlásoktól (a javadalmazási célból visszavásárolt saját részvény nem tartozik ebbe a körbe). Ezen túlmenően az intézményeknek ez év végéig mérlegelniük kell a javadalmazási politika hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan a teljesítmény javadalmazásra szánt kifizetések korlátozását is. Amennyiben ezt a korlátozást nem tudják megvalósítani, úgy az MNB elvárja a teljesítményjavadalmazásra szánt kifizetések nagyobb arányának a halasztását (adott esetben hosszabb időszakra). Ezen korlátozások alól mentesülnek a hitelintézetek éves szinten számított, a szavatoló tőke 0,2 százalékát meg nem haladó mértékű kifizetései.

A jegybank döntése alapvetően a hazai törlesztési moratórium 2021. szeptember 30-ig tartó meghosszabbodásával, illetve az esetleges további fenntartásával magyarázható. Az MNB változatlanul fontosnak tartja, hogy a koronavírus-járványhoz kötődő helyzetben a pénzügyi közvetítő rendszer továbbra is stabilan működjék. A jegybank a továbbiakban is folyamatosan nyomon követi a kockázatok alakulását és a koronavírus pénzügyi rendszerre kifejtett hatásait.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×