eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) kétnapos pénzügyi csúcstalálkozójának megnyitóján a Magyar Nemzeti Bankban 2017. november 28-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Az euró jól időzített bevezetése mellett szállt síkra Matolcsy György

A forint tette lehetővé 2010 után a magyar gazdaságpolitika új sikerképletének, az egyensúly és a növekedés képletének a beállítását és megőrzését - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank "75 éves a forint" című online konferenciáján.

Kiemelte: Magyarország az euró bevezetését 2004-ben vállalta, az MNB és a kormány teljesen egységes abban a kérdésben, hogy a kötelezettséget teljesíteni kell. A nemzeti érdek az, hogy a forint átváltása euróra biztonságos, tehát sikeres legyen, ne járjon reálgazdasági és növekedési áldozattal, munkahelyek elvesztésével és a versenyképességet rontó változásokkal - tette hozzá.

A forint megtartása és az euró jól időzített bevezetése melletti érveket sorolva Matolcsy György elmondta, hogy a forint védte ki a magyar politikai és pénzügyi rendszer elleni 2012-es támadást, 2010 és 2013 között a magyar fizetőeszköz alapján történt az Európai Unió leggyorsabb pénzügyi szanálása, azaz költségvetési konszolidációja, továbbá a forint volt az alapja az EU leghatékonyabb adórendszerének és a 850 ezer új munkahelyet teremtő foglalkoztatási fordulatnak is. Euróval mindez nem lett volna lehetséges - hangsúlyozta a központi pénzintézet vezetője, korábbi pénzügyminiszter többször is.

Matolcsy György rámutatott: a forint 2010 elején, amikor nem csak "végzetes devizaadósság" és több mint fél évtizede tartó deficit, hanem magas infláció is sújtotta az országot, jól szolgálta az áremelkedés megfékezését is. "Az infláció letörését egyszer már megtettük, a forinttal újra sikerülhet" - tette hozzá utalva arra, hogy az MNB monetáris tanácsa már elindult a "jó úton".

A forint jobban teljesített az eurónál a koronavírus járvány pénzügyi és gazdasági hatásainak kivédésében; míg a magyar gazdaság jelentős, 5,1 százalékos gazdasági visszaesést szenvedett el 2020-ban, az eurózóna országai 6,6 százalékkal zsugorodtak - fejtette ki az MNB első embere. Forinttal a jegybank célzott eszközöket tudott használni a válságkezelésre - fűzte hozzá. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország exportvezérelt gazdasági pályán van, amihez rugalmas monetáris politikára és árfolyampolitikára, célzott hiteleszközökre van szükség.

A forint létrejöttével igazolta a születési célját, stabilizálta 1946-ban Magyarországot, megfékezte a németországinál is nagyobb hiperinflációt - ecsetelte a jegybankelnök előadásában. A forint előnye az euróval szemben, hogy egy szakmai, pénzügyi projekt volt szemben a közösségi pénzzel, amely egy politikai vállalkozásként startolt - hangsúlyozta Matolcsy György. Emlékeztetett, hogy a közösségi pénz 1992-es megteremtésének egyik fő alapja a szovjet fenyegetéssel szembeni egységes Nyugat-Európa megteremtése, illetve a dollárral való rivalizálás volt.

Az euró megteremtése mögötti politikai stratégia hibás volt, kudarcot vallott az az uniós politikai elképzelés, hogy "ugyan nem készült fel az euró arra, hogy kifejlett világpénz legyen, de majd menet közben javítjuk" - szögezte le Matolcsy György. Arra is kitért, hogy nyilvánvalóan jó időkre tervezték az eurót, válságkezelésre a közös fizetés nem alkalmas. Felidézte azt is egy tanulmányra hivatkozva, hogy az eurózóna tagjainak a többsége veszített az euró bevezetésével, egyedül Németország és Hollandia nyert.

Magyarország érdeke az, hogy egy megreformált euróhoz csatlakozzon, akkor váltsa át a forintot a közös fizetőeszközre amikor az kifejlett - húzta alá a jegybankelnök, aki arra is utalt, hogy szükség lehet a kritériumrendszer megreformálására, rugalmasabb megközelítésre, Maastricht 2. kidolgozására.

Az MNB elnöke azzal zárta előadását, hogy nem csak Magyarország vagy a régió, hanem a teljes eurózóna érdeke az, hogy jó időzítéssel lépjen be az ország az eurózónába, versenyképes gazdaságok csatlakozzanak hozzá.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×