Magyarországon évente összesen 1,8 millió tonna élelmiszer-felesleg keletkezik, amit, ha kamionokra pakolnák, a sor Budapesttől egészen Párizsig érne – mondta Nagygyörgy András. A nemzetközi felmérések azt mutatják, minél fejlettebb egy gazdaság, annál nagyobb az élelmiszer-pazarlás.

A Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hatóság (Nébih) felmérés szerint a magyarországi háztartásokban

fejenként évi 65 kilónyi élelmiszerfelesleg keletkezik.

A szakértő kiemelte: miután az élelmiszer-pazarlás nem eseti, hanem egy lánc figyelhető meg, a fogyasztóknak az lenne a feladatuk, hogy mindezt egységesen átlássák, és kezeljék a saját háztartásukban.

„Nem nézünk körül otthon, hogy mi fog lejárni, nem gondolkodunk előzetesen azon, hogy mit szeretnénk vásárolni, nem nézünk be a hűtőszerkényünkbe” – hívta föl a figyelmet, pedig ezek mind-mind olyan apróságok, amelyek figyelembe vételével sokkal tudatosabban lehetne befolyásolni a fogyasztásunkat. Szerinte nem esik kellő figyelem a hűtött termékek hazaszállítási módjára, valamint az otthoni tárolására sem. Tudatos receptválasztással is hatékonyabbá tehető az otthoni készletek fölhasználása – fűzte hozzá.

Nagygyörgy András sajnálatosnak nevezte, hogy azokat az élelmiszereket, amelyeket megvásárolnak a fogyasztók, a segélyszervezeteknek már nem áll módjukban átvenni a későbbiekben, hiszen nem garantálható, hogy a tárolásuk az előírtak szerint történt. Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy a vásárlók már előzetesen tudatosan kezeljék az otthoni készleteiket, és ha például keletkezik némi maradék, azt tegyék el a fagyasztóba későbbre.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója arra is kitért, hogy a globális felmérések alapján a klímaváltozásért felelős üvegházgátasú gázok tíz százaléka az élelmiszer-pazarlás következtében keletkezik.

„Ha az élelmiszer-pazarlást egy országként képzelnénk el, Kína és az USA után a harmadik legnagyobb kibocsátó lenne,

magyarországi viszonylatban pedig Budapest után a második legnagyobb, Debrecen környezeti lábnyomát meghaladó környezetterhelést jelentene” – szemléltette a szakértő.