A koronavírus-járvány hat-nyolc évvel repítette előre az emberek hozzáállását a digitalizációhoz, és ez igaz a turisztikai ágazatra is, amelynek az úgynevezett digitális érettsége a legelmaradottabb – ezt a Digitális Turizmus Szövetség elnöke, a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója mondta az InfoRádiónak.

Rasztovits Dávid megfogalmazása szerint a modern turizmus korszakát a pandémia zárta le, így 2020-ban beköszöntött az új turizmus korszaka. Mind mondta, a koronavírus-járvány által előidézett piaci dinamikák, valamint a globális világban zajló gazdasági és társadalmi változások rákényszerítették a szektort, hogy még inkább a modern technológiák, a digitalizáció és az innovációk irányába forduljon. A szakértő szerint ezen premisszák mentén az új turizmus alapvetéseit talán most lehetne már jó eséllyel meghatározni.

A Digitális Turizmus Zrt. alapítója szerint

az új turisztikai korszak két technológiai aranyháromszögön alapul.

Az egyik aranyháromszög részét a készpénzmentes, kontaktusmentes és érintésmentes megoldások képezik, míg a másik automatizált, adatvezérelt és mesterséges intelligencia alapú. Mint mondta, ha végiggondoljuk, hogy milyen jogszabályi és egészségbiztonsági változásokra lettünk rákényszerítve az idegenforgalmi szektorban az utóbbi 10-15 hónapban – összevetve az említett két aranyháromszöget a kényszerhelyzettel –, akkor kitűnik, hogy a technológia volt az, ami segített abban, hogy mérhető legyen az egészséges és fertőzött emberek mozgása, hogy ki rendelkezik már oltási igazolvánnyal, vagy épp melyik országból érkezett valaki, és hová utazna tovább.

„Minden olyan jellegű dinamikára, amit az utóbbi hónapokban tapasztaltunk, megoldást kellett találni, a digitalizáció pedig megoldásokat, eszközöket adott ehhez a kezünkbe, hogy egy adatvezérelt jövőképet tudjunk felépíteni” – mondta Rasztovits Dávid, és megjegyezte, évtizedek óta változás zajlott ugyan a világban, de az informatikai és infokommunikációs szektor szakértői azon az állásponton vannak, hogy a pandémia hat-nyolc évet repítette előre a szakmát digitális érettségben. Sokkal nyitottabbá váltak a vállalkozók és az állampolgárok arra, hogy a digitális megoldásokat beépítsék a saját életükbe. Márpedig, ha beépítik ezeket a megoldásokat, akkor sokkal egyszerűbben lesz tervezhető a jövő – emelte ki.

A Digitális Turizmus Szövetség elnöke úgy véli, hogy az új turizmusban legalább annyira fontos a fenntarthatóság, mint az élményszerűség. Ha sikerül kialakítani azokat az ökoszisztémákat, amelyekben fenntartható fejlődést lehet előidézni, akkor az élményalapú turizmus és az élménykínálat is sokkal magasabb szinten tud majd működni. A tömegturizmusra kitérve Rasztovits Dávid megjegyezte, 2019-ben Budapesten már arról értekeztek, hogyan lehet ezt a jelenséget visszaszorítani, mára azonban már az a kérdés, hogy miként lehet visszacsábítani a vendégeket.

Miután a Digitális Turizmus Szövetség két iparág, az infokommunikációs és turisztikai turizmus szektor metszéspontján jött létre, a céljuk, hogy a két iparágat alkotó mindegy 150 ezer vállalkozás több mint félmillió munkavállalója profitálni tudjon a szövetség munkájából, miközben minél többen a tagjaikká válnának.

Elsődleges missziójuknak és feladatuknak a szektor általános digitális érettségének a megemelését tartják,

ugyanis az összes nemzetgazdasági iparág közül ebben a szektorban működik a legtöbb cég, és itt található a legtöbb munkavállaló, viszont a digitalizáció mértéke itt a legalacsonyabb – fogalmazott a szakember. Elsőként fel kell mérniük azt, hogy pontosan hol tartanak a vállalkozások és munkavállalók a kompetencia oldalon, meg kell határozniuk azokat az eszközöket, amelyekkel a digitális érettségi mutatókat meg tudják emelni, majd ki kell alakítaniuk a szektor fejlődésének a mérhetőségét és a fenntárhatósági indexeket.

Index, kódex, kiállítás

Rasztovits Dávid elmondta: egy online felületen tudják majd a cégek felmérni a saját digitális turizmus indexüket, amely alapján különféle kategóriákba lesznek sorolva, amihez a Digitális Turizmus Szövetség hozzá tud rendelni olyan pályázati forrásokat, olyan szaktanácsadói felületeket, amelyekkel a mutatóikat javítani tudják.

Létrehoznak továbbá egy kódexet, ami egy kifejezetten a tagjaik számára elérhető – nagyságrendileg 100 oldalas – tudásanyag lesz, amiben a digitális és technológiai turizmus összes vonatkozása össze lesz foglalva, a megfelelő módszertanok és eszközhalmazok felsorolásával, amivel egy vállalkozó, ha nem szeretne igénybe venni piaci szaktudást, akkor maga is megpróbálkozhat a modernizálással.

A jövőben lesz egy nemzetközi techshow, amely a Digitális Turizmus Summit névre fog hallgatni, ahol bemutatják a digitális turizmus globális trendjeit külföldi előadók, illetve technológiai alapú startup cégek vezetőinek a bevonásával, valamint beszámolnak majd arról is, hogy a magyar és a magyar lakta határon túli területeken működő cégeknél milyen eredményeket értek el az előző 12 hónap során.