Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Vásárlók a nagykanizsai Tesco áruházban 2015. március 8-án. Ez az utolsó hétvége, amelynek vasárnapján még korlátozás nélkül nyitva tarthatnak az üzletek. Az Országgyűlés 2014. december 16-án szavazta meg a vasárnapi pihenőnap bevezetését, így március 15-től vasárnap már nem lehet dolgoztatni az alkalmazottakat a kereskedelemben, pihenőnap jár nekik. A 200 négyzetméternél kisebb üzletek azonban kinyithatnak a hét utolsó napján is, ha csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozik benne.
Nyitókép: Varga György

Nem kevés hasznot hordtak ki a multik a járvány idején

A Tesco például a második legnagyobb, 33 milliárd forintos osztalékot utalta haza a márciusban záródó üzleti éve után.

A járvány alatt is szép nyereséggel zárták üzleti évüket a kiskereskedelmi láncok, amelyek közül a decemberben összegzett milliárdos bevételek adózás utáni sorsáról több cég a harmadik járványhullám idején döntött. A nyilvános mérlegadatok szerint a legkiemelkedőbb összegeket éppen a pandémia alatt utalták haza külföldre a multiszereplők, amiből sejthető, hogy a kormány által a védekezési alaphoz való hozzájárulásként bevezetett kiskereskedelmi adó a korábbi ellenzéki aggodalmakkal szemben nem rázza meg az érintetteket. Sorrendben a Lidl, a Tesco és a Spar a legnagyobb osztalékkifizető a magyar piacon – írja összeállításában a Magyar Nemzet.

A cégek szabványos, lezárt üzleti éveket összegző jelentései is azt mutatják, hogy a 2010–2012-es különadók mintájára a Covid-járvány kezelésének költségeire 2020 májusától visszavezetett szektorális közteher sem az idén, sem jövőre nem vágja földhöz az arányaiban jóval nagyobb nyereséget elérő, fő befizető multikat.

Iparági előrejelzések szerint idén és jövőre sem várható törés az áprilisban újraindult, mostanra növekvő pályára állt kiskereskedelemben, ahol a volumenben mért eladások szintje 2021 júniusában meghaladta a 2019-es azonos havit.

A már lezárt üzleti éveket összegző magyarországi céges mérlegekből a részvényeseknek az adózás utáni nyereségből fizetendő osztalékok összege a beszédes. Az, hogy a hosszú évekig rekordforgalmat bonyolító fogyasztásicikk-értékesítést a járványhullámok sem tántorították el a bevételektől, főleg az évek óta stabilan gyarapodó, állami támogatásokkal megtámasztott lakossági fogyasztásnak köszönhető.

Olyannyira, hogy a nagy láncok tulajdonosainak is évek óta jutott milliárdos jövedelem: 2019-ben például összágazati szinten a multik részvényeseinek mintegy 121 milliárd forintot juttattak el a magyarországi bevételekből.

Ehhez képest az ágazati adóból az idén 65 milliárd forintot, jövőre pedig az összes érintettől 76,3 milliárdot irányoztak elő a költségvetés védekezésre szánt kiadásainak egyik elenyésző súlyú fedezeteként.

Látszik, hogy a szektorra előirányzott éves összegeket főként a pandémia évében három százalékkal bővült élelmiszer-kereskedelem multiláncai adják össze a tavalyi és az idei bevételeik után. A diszkontok előretörésével 2020-ban

  • a Lidl vette át a piacvezető szerepet, amelyet
  • a Spar követ,
  • a korábbi első helyezett Tesco pedig a harmadik helyre szorult a nagyok dobogóján.

A tavaly húszszázalékos forgalomnövekedés elérő német gyökerű Lidl a márciustól kezdődő üzleti éveinek nyeresége után 2018-ra 26, 2019-re 54 milliárd forint osztalékról döntött, míg a brit Tesco a március elején forduló üzleti évei közül a 2019-es után a tomboló pandémia árnyékában határozott minden idők legmagasabb osztalékáról, 33 milliárd forint kiutalásáról. A tavalyelőtti és a múlt évben 8 és 17 milliárdos összegeket fizettek külföldre az üzletméretében eközben folyamatosan szűkülő Tescónál.

Címlapról ajánljuk
Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Részletesen beszélt az egykori műrepülő-szupersztár arról, mit csinált állambiztonsági kérésre a nyolcvanas évek derekától, a vele interjút készítő szakíró pedig az InfoRádióban arról számolt be, kerülnek még elő nagy nevek az autó-motorsport világából, de méltósággal kell kezelni az információkat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Jöhet itthon is a DSR és P2X? Nem gond, ha nem érted, majd mi elmagyarázzuk!

Jöhet itthon is a DSR és P2X? Nem gond, ha nem érted, majd mi elmagyarázzuk!

Elkészült az első magyar Nemzeti Rugalmassági Jelentés, amely a hazai villamosenergia-rendszer rugalmassági igényeit és a rugalmasság kiaknázása előtt álló lehetséges piaci akadályokat elemzi. E szerint a rendszer közép- és hosszú távú rugalmasságában nincs strukturális jellegű hiány a hagyományos gáz- és olajtüzelésű erőművi portfólió és az ipari akkumulátoros villamosenergia-tárolók várt terjedése mellett, a fogyasztói igény növekedését lekövető rugalmasság kielégítése azonban kockázatos lehet a reggeli és esti csúcsban, a naperőművi termelés kiesése esetén pedig akár a napközbeni órákban is. A Mavir vezetésével készült jelentés fontos üzenete, hogy a jogszabályi és szabályzati környezet felülvizsgálata és módosítása is szükséges a rugalmassági potenciál teljes kiaknázásához, ahogyan a fogyasztók ösztönzöttségének megteremtése is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×