Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek (Liga) május 26-án megválasztott új elnöke a szakszervezet budapesti székházában 2016. május 30-án. Az elnök asszony Gaskó Istvánt váltja a Liga élén.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Mészáros Melinda: válságidőszakokban emelkedik a női vezetők aránya

Magyarországon nőtt a középvezetői pozícióban dolgozó nők aránya, de az első számú vezetőknek alig 10 százaléka nő, és átlagosan 23-30 százalékkal keres kevesebbet, mint férfi kollégája – mondta az InfoRádióban Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke.

Egyre több a női vezető a vállalatok élén. A 2020-as adatok alapján az Amerikai Egyesült Államok 500 legjövedelmezőbb vállalata közül 41-et női vezérigazgató irányít. A helyzet itthon is sokat javult, Magyarországon a nők vezetésben betöltött aránya 42 százalék, az első számú vezetők aránya azonban csak 10 százalék – ismertette Mészáros Melinda.

A bérkülönbségek is nagyon jelentősek, a női vezetők átlagosan 23-30 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfivezetők. A szakszervezeti elnök kiemelte, annak ellenére, hogy nagyon magas a vezetői arány, jellemzően középvezetői, helyettesi szinteken dolgoznak, és nem első számú vezetőként, annak ellenére, hogy az ő arányuk is jelentősen nőtt az elmúlt időszakban.

Mészáros Melinda szerint jellemzően a kritikus, válságidőszakban növekszik női vezetők aránya, Magyarországon is a 2008-as pénzügyi válság után nőtt a női vezetők aránya, és hasonló jelenség figyelhető meg most is, a világjárvány időszakában.

"Nagyon jó szervezőkészséggel és monotóniatűréssel rendelkező női vezetőkről beszélünk, és a női empátia sem egy elhanyagolható kérdés egy ilyen kritikus időszakban"

– hangsúlyozta a LIGA Szakszervezetek elnöke, és hozzátette, annál is inkább kedvező a magyarországi arány, mert itthon az európai uniós átlaghoz viszonyítva lényegesen magasabb a nők foglalkoztatási aránya, 67 százalék szemben az uniós 46 százalékkal. Ráadásul az adatsorok összehasonlítása is torzíthat, mert a bérkülönbségek vonatkozásában nem munkakör alapú, nem veszi figyelembe a munkatapasztalatot, a foglalkoztatás jellegét, a ténylegesen elvégzett feladatokat és az iskolai végzettséget sem.

A bérkülönbséget az is fokozza, hogy a nők az alacsonyabban fizetett, komoly felelősséggel járó munkakörökben jelennek meg felülreprezentáltan, a szociális szektorban, az egészségügyi ellátás területén, az oktatásban. A bérkülönbség a férfiak és a nők között meghaladja Magyarországon az európai uniós átlagot, még ha nem is jelentős mértékben, de ezzel sem töltünk be rossz pozíciót európai viszonylatban, a környező országokban, Csehországban, Szlovákiában, de akár Ausztriában, Németországban vagy Svájcban és az északi államokban is jelentősen magasabb a bérkülönbség mértéke.

Mészáros Melinda emlékeztetett, a helyzet megoldására új uniós irányelvtervezet készült, azt 2020 márciusában tette közzé az Európai Parlament és a Tanács. Az a célja, hogy egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazást járjon, a bérek átláthatóbbakká váljanak, megfelelő jogérvényesítést kell a munkavállalóknak biztosítani a bérkülönbségek leküzdésére, és a munkavállalók számára is nagyon komoly tájékoztatási jogot írna elő ez az irányelvtervezet.

"A munkáltatói oldalról európai szinten is komoly ellenállásba ütközött, elsősorban a bérmegállapodások autonómiáját féltik a felek, és tartanak attól, hogy ez nagyon komoly adminisztrációs terhet jelentene a feleknek" – mondta Mészáros Melinda, és hozzátette, elsősorban a munkavállalók közötti diszkriminációt kellene meggátolni, ez kiterjedne a nemi alapú különbségek eltörlésére is, hogy egyenlő értékű munkáért minden esetben egyenlő díjazásban is részesüljenek a munkavállalók.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×