eur:
394.97
usd:
368.65
bux:
72094.79
2024. június 30. vasárnap Pál
Készpénzt tesz pénztárcájába egy látogató a 20. Sziget fesztivál 3. napján a budapesti Hajógyári-szigeten 2012. augusztus 10-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

289 400 forintra emelkedett a nettó átlagkereset

Elemzők hozzáteszik: az állami szféra ütemezett bérrendezései jelentős hatással voltak az országos átlagbérre nézve.

Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 435 200 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 289 400 forint volt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél, mindkettő 8,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 3,7 százalékos márciusi inflációval számolva a reálkereset 4,8 százalékkal volt magasabb a tavaly márciusinál. A februári 9,8 százalékoshoz képest 1,1 százalékponttal fékeződött a béremelkedés üteme, mivel az infláció is gyorsult a keresetek reálértékének növekedése 1,7 százalékponttal lassult le 6,5 százalékról.

A munkáltatók teljes körét tekintve 9,2 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, 423 700 forintra.

A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,0 százalékkal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremelései miatt, ezt jelentősen meghaladóan, 11,0 százalékkal nőttek.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 397 900 forintra becsülhető, ez 8,5 százalékkal volt magasabb, mint tavaly márciusban.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó medián átlagkeresete a munkáltatók teljes körét tekintve 335 400 forint volt, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,5 százalékkal nőtt tavaly márciushoz mérve.

A teljes munkaidőben alkalmazottak száma – a közfoglalkoztatottak nélkül – 2019 decembere óta először nőtt:

márciusban 14 ezerrel, 0,5 százalékkal voltak többen, mint egy évvel azelőtt.

Míg a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 8,7 százalékos növekedést mutatott tavaly március óta és 289 400 forint volt, a kedvezményekkel együtt számolva 298 100 forintot tett ki és 8,1 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

Az első negyedévben teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 420 200, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 430 800 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 279 400, a kedvezményeket is figyelembe véve 287 600 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset 6,0 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,2 százalékos növekedése mellett – közölte a KSH.

A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 8,5, százalékos növekedéssel 434 100 forint volt. A költségvetésben az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések – köztük az orvosi béremelés, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése – hatására 393 400 forintot ért el, ami

12,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 391 800 forintra becsülhető, 9,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A bruttó átlagkereset az információ és kommunikáció szektorban volt a legmagasabb 727 000 forint, ami 7,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb, 251 200 forint, 0,4 százalékkal nőtt.

A feldolgozóiparban 7,8 százalékkal, átlagosan 439 200 forintra nőtt a bruttó átlagkereset, az építőiparban 9,3 százalékos emelkedéssel 325 300 forintra emelkedett. Az egészségügyben 39 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset 516 300 forintra – derül ki a KSH adataiból.

Címlapról ajánljuk
24 milliárdos programot indított a főváros – élhetőbb utcák épülhetnek

24 milliárdos programot indított a főváros – élhetőbb utcák épülhetnek

Az Egészséges utcák program célja a fővárosiak életminőségének javítása, a gyalogos és a kerékpáros közlekedés fejlesztése, a gépjárműforgalom csillapítása, valamint az akadálymentesítés. Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke az InfoRádióban elmondta: szeptemberben derül ki, hogy mely kerületek kaphatnak támogatást. Pokorni Zoltán hegyvidéki polgármester szerint a kezdeményezésnek köszönhetően akár meghétszereződhet a zöldfelületek aránya a XII. kerületben.

"A határ a csillagos ég" - jelentette ki Orbán Viktor Bécsben

Új szövetség jött létre Európában három párt részvételével. Ez hazafias erőkből formálódik, és alapítói vezető szerepet játszanak országaikban. Más pártokat is várunk, hogy közösen, egyesült erővel biztosítsuk Európa jövőjét - mondta Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt elnöke Bécsben, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével, és Andrej Babissal, a cseh ANO vezetőjével találkozott.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.01. hétfő, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCC kuratóriumának elnöke
Indul a roham az otthonfelújítási milliókért: 10 dolog, amire nagyon figyelj!

Indul a roham az otthonfelújítási milliókért: 10 dolog, amire nagyon figyelj!

A kormány eredeti terveihez képest négyhetes csúszással, július 1-jén, hétfőn elindul az új Otthonfelújítási Program, amelyben legfeljebb 6 millió forintra lehet pályázni. A programban húszezer, 1991 előtti használatba vételi engedéllyel rendelkező családi ház legalább 30%-os energiahatékonyság-növelése valósulhat meg 108 milliárd forintnyi uniós forrásból. 10 pontban foglaljuk most össze, mire érdemes odafigyelniük a kérelmezőknek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×