eur:
414.79
usd:
400.29
bux:
78665.14
2024. december 19. csütörtök Viola
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 6-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Kiderült, hogy dönt a hitelmoratóriumról a kormány

A Magyar Bankszövetséggel és a Magyar Nemzeti Bankkal folytatott egyeztetéseket követően dönt a kormány a hitelmoratórium sorsáról – közölte a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Tállai András szerint üdvözlendő, hogy a Magyar Bankszövetség a napokban jelezte, támogatja, hogy a moratórium meghosszabbításában a rászorulók, a koronavírus-járványban jelentős károkat elszenvedő családok és vállalkozások kaphassanak további, célzott segítséget.

Az államtitkár a Világgazdaságban kifejtette: most azt kell vizsgálni, hogy a fizetéskönnyítő eljárás célzott továbbvitele mellett miként biztosítható, hogy a pénzintézetek a hitelezés folyamatos fenntartásával tudják segíteni a gazdaság koronavírus-válságot követő újraindulását.

A cél az, hogy azoknak az ügyfeleknek biztosítsák a továbbiakban is a védőernyőt, akiknek gazdasági helyzetük ezt szükségessé teszi, ugyanakkor a gazdaság jövője szempontjából fontos, hogy visszatérjenek a rendes törlesztéshez azok az ügyfelek, akik képesek rá – hangsúlyozta.

Tállai András közlése szerint

a kormány a törlesztéshez visszatérők kezét sem engedi el,

hiszen jogszabály írja elő, hogy a halasztott kamatfizetést nem tőkésíthetik a bankok, és a moratórium következtében nem emelkedhet a törlesztőrészlet a korábbihoz képest, helyette a futamidő hosszabbodik meg.

Az államtitkár elmondta, az MNB adatai szerint a tavaly áprilisi 1,6 millió lakossági hitel helyett idén február végén 1,3 millió szerződés volt moratórium alatt. A moratóriumban maradó vállalkozások száma tavaly májushoz képest 21 százalékponttal, 35 ezerre csökkent, így a lakossági hitelek 50, a vállalatiak 35 százaléka van moratórium alatt. A moratórium eredményeként 2020 végéig 1700-1800 milliárd forint, vagyis a tavalyi GDP 3,6-3,8 százalékát kitevő elhalasztott törlesztés maradhatott a reálgazdaságban.

Címlapról ajánljuk

Nyomást kell gyakorolni Oroszországra és Ukrajnára - a cseh elnök is a békéről beszélt

Petr Pavel cseh elnök szerint nyomást kell gyakorolni Oroszországra és Ukrajnára is, hogy hajlandóak legyenek véget vetni a harcoknak, leülni a tárgyalóasztalhoz, és tisztességes feltételek mellett tárgyalni. Az államfő úgy fogalmazott, ha bármelyik fél csak a saját elképzeléseit akarná érvényesíteni, nem fog megállapodás születni.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.20. péntek, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Milliárdos EU-támogatásokért lobbiznak a legnagyobb szennyezők

Milliárdos EU-támogatásokért lobbiznak a legnagyobb szennyezők

Az Európai Unió karbonleválasztási és -tárolási (CCS) infrastruktúrájának fejlesztése kulcsfontosságúvá vált a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében. Bár az olaj- és gázipar évtizedek óta támogatja a technológiát, gazdasági életképessége továbbra is kérdéses, ezért a szektor európai szintű támogatást sürget. A környezetvédelmi szervezetek azonban kritikával illetik a fosszilis iparágak CCS-re való támaszkodását, amely szerintük az érdemi dekarbonizációt hátráltatja. Az olajcégek EU-s támogatást kérnek a fejlesztésekhez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×