Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Nyitókép: Pixabay

Az EU-ban és itthon is megugrott az államadósság mértéke - lista

Emelkedett az államadósság hazai össztermékhez (GDP) mért aránya tavaly az egy évvel korábbival összevetve az Európai Unióban és az euróövezetben is a koronavírus-járvány következményeként.

Az unió statisztikai hivatala (Eurostat) csütörtökön azt közölte, hogy a 19 országot tömörítő euróövezetben az államadósság a GDP 98 százalékára nőtt a múlt év végére az egy évvel korábbi 83,9 százalékról.

A 27 tagú unióban az államadósság a GDP 77,5 százalékáról 90,7 százalékára emelkedett.

A legkedvezőbb helyzetben

  • Észtország volt 18,2 százalékkal,
  • Luxembourg 24,9 százalékkal,
  • Bulgária 25 százalékkal és
  • Svédország 39,9 százalékkal.

A múlt év végén 14 országban haladta meg a 60 százalékot a GDP-arányos államadósság.

  • Görögország volt a legrosszabb helyzetben, a GDP 205,6 százaléka volt az államadósság.
  • A sorban Olaszország következik 155,8 százalékkal,
  • Portugália 133,6 százalékkal, Spanyolország 120 százalékkal,
  • Ciprus 118,2 százalékkal,
  • Franciaország 115,7 százalékkal és
  • Belgium 114,1 százalékkal.

Magyarország államadóssága a múlt év végén több mint 38 ezer 408 milliárd forint volt, ami a GDP 80,4 százalékának felelt meg. A GDP-hez mérten a magyar államadósság 2019 végén 65,5 százalék, 2018 végén 69,1 százalék, 2017 végén 72,2 százalék volt.

Ugyancsak az Eurostat közölte, hogy a 19 országot tömörítő euróövezetben a GDP-arányos államháztartási deficit 7,2 százalékra emelkedett tavaly a 2019. év végi 0,6 százalék hiányról, az Európai Unióban pedig 0,5 százalék deficitről 6,9 százalék hiányra ugrott.

Magyarországon a GDP-hez mérten tavaly 8,1 százalékra emelkedett az államháztartási hiány az egy évvel korábbi 2,1 százalékról. 2018-ban ugyancsak 2,1 százalék, 2017-ben pedig 2,4 százalék volt a hiány az Eurostat honlapján szereplő adatok szerint.

Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

A családok lehetőségeiről, a fiatalok ügynökmúlthoz való hozzáállásáról, az állami vezetők esetleges érintettségéről, illetve a kormány attitűdjéről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Negyedszázaddal követve más nagy európai országokat, Olaszország is napirendre tűzte a nácik által elrabolt műkincsek visszaszolgáltatásával foglalkozó testület felállítását. A napokban a kormányfő, Giorgia Meloni pártjának egyik képviselője a törvényhozás elé terjesztette az erről szóló jogszabálytervezetet, amelyet a miniszterelnök „civilizációs tettként” értékelt. Svájc is lépéseket tett e téren, az alpesi országban most kezdte el működését a restitúciós bizottság, irányítója Simonetta Sommaruga volt államfő, aki elismerte: országában „néha több idő kell a dolgokhoz, de ez nem jelenti azt, hogy nem történt semmi”.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×