Infostart.hu
eur:
381.23
usd:
321.22
bux:
128831.58
2026. január 30. péntek Martina
Nyitókép: Pixabay

Van egy vízi iparág, amely annyira szennyez, mint a légi közlekedés

A fenékhálóval halászó flották évente ugyanannyi károsanyag-kibocsátásáért felelősek, mint amennyit a repülők okoznak – állapította meg egy óceánkutatók által készített tanulmány.

A Nature folyóiratban szerdán megjelent tanulmányon 26 tudós és környezetvédő dolgozott. Mint írták, a védett tengeri területek alkalmasak lehetnek a biodiverzitás helyreállítására, hatékonyak lehetnek a tenger gyümölcseinek termelésében és a felmelegedést okozó széndioxid tárolásában.

Jelenleg azonban mindössze az óceánok 7 százaléka van védett tengeri területként kijelölve vagy ajánlva, s ebből kevesebb mint 3 százalék tartozik halászati, bányászati és más élőhelypusztító tevékenységet tiltó vagy jelentősen korlátozó rendelkezés hatálya alá.

A tanulmány azt vizsgálta, hogy milyen előnyök származnának ennek a területnek a legalább 30 százalékra növeléséből. A kutatók szerint ezt kellene elfogadnia a kormányoknak, amikor megállapodnak az új globális célokról, amelyek arra irányulnak, hogy megállítsák és visszafordítsák az emberek által a természetben okozott károkat.

A tanulmány vezető szerzője, Enric Sala, a National Geographic Society tudósa kiemelte, hogy az óceánok élővilága a túlhalászat, a klímaváltozás és a tengeri élőhelyek károsodása miatt hanyatlik világszerte. Hangsúlyozta, hogy ha az óceánok egészségesebbé válnának, az nyilvánvalóan az emberiségnek és a gazdaságnak is hasznára válna. És ezt nagyon gyorsan el lehetne érni, ha az óceánoknak legalább a 30 százalékát védett területté tennénk 2030-ra - tette hozzá.

Először végeztek olyan méréseket kutatók, amelyekkel megállapították, hogy az óceánok fenekét halászhálóval végigsöprő halászat milyen hatással van a klímára. Ez a halászati módszer évente átlagosan egy gigatonna karbonkibocsátással jár. Ez meghaladja az összes ország karbonkibocsátását, kivéve Kínát, az Egyesült Államokat, Indiát, Oroszországot és Japánt.

A tanulmány társszerzője, Trisha Atwood, az Utahi Állami Egyetem kutatója szerint a fenékhálós halászat - melynek lényege, hogy nehezékekkel ellátott hálókat vontatnak végig a tengerfenéken - károsítja a tengerfenéket, kiszabadítja az abban elraktározódott szén egy részét, amelyet aztán a mikrobák lebontanak, és szén-dioxiddá változtatnak.

A kutató hozzáfűzte, hogy egyelőre nem tudják, pontosan mennyi szén-dioxid jut vissza így a légkörbe, és ez mennyiben járul hozzá a klímaváltozáshoz.

A tanulmány szerint a tengerfenéki halászat okozta karbonfelszabadulás kockázatát 90 százalékkal történő csökkentéséhez elegendő lenne mindössze az óceánok 3,6 százalékán tiltani a gazdasági célú halászatot, elsősorban a tengermenti országok partjainak 370 kilométeres körzetében.

Az adatok szerint a tengerfenéki halászat okozta legnagyobb károsanyag-kibocsátó országok közé tartozik Kína - amely az összes kibocsátás háromnegyedéért felelős -, továbbá Oroszország, Olaszország, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Hollandia, Norvégia, Horvátország és Spanyolország.

Atwood elmondta: ha egyebek mellett a Dél- és Kelet-kínai-tenger, a Jeges-tenger és az Adria nagyobb védettséget élvezne, az csökkenthetné a karbonkibocsátást és növelné a biodiverzitást.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a vonóhálós halászat visszaszorításával szén-dioxid-krediteket eredményezhet, ami lehetővé teheti a védett óceáni területek növelésének finanszírozását, és kompenzálhatja a gazdasági veszteségeket - írták a kutatók.

Címlapról ajánljuk
Egyre több a késes támadás Németországban és az Egyesült Királyságban

Egyre több a késes támadás Németországban és az Egyesült Királyságban

A Migrációkutató Intézet elemzése szerint az elmúlt években Németországban és az Egyesült Királyságban is növekedett a tömeges késes támadások száma, különösen a fiatal, migrációs hátterű férfiak körében. Az InfoRádió a témáról Dócza Edith Krisztinát, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjét kérdezte.

Magyarics Tamás: miért éppen Minnesota? Nem véletlenül ott van polgárháborús helyzet Amerikában

Nem véletlenül alakult ki polgárháborús helyzet az amerikai Minnesotában, azután, hogy a Bevándorlási és Vámhivatal, azaz az ICE ügynökeit az államba vezényelték – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. A külpolitikai szakértő hangsúlyozta: a népes szomáliai kisebbség, az állam demokrata vezetése és a bevándorláshoz való liberális viszonyulása is hozzájárult ahhoz, hogy komoly a feszültség, illetve az ICE ügynökei is erőszakosabban léptek fel, és lelőttek két embert.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Vérengzés a piacon, szétverik az év egyik legjobb befektetését!

Vérengzés a piacon, szétverik az év egyik legjobb befektetését!

Tegnap komoly mozgásokat lehetett látni az amerikai tőzsdéken, a Microsoft zuhanása lerántotta a tech szektort, de végül a zárásra sikerült javítaniuk a vezető indexeknek. Mára Európában pozitív elmozdulások látszanak, érdemi hangulatjavulásról beszélhetünk. Eközben viszont tovább folytatódik a volatilitás a nyersanyagpiacokon, az arany és az ezüst árfolyama ma is zuhan, de ugyanez igaz a rézre és palládiumra, valamint az olaj is korrigál a tegnapi rali után. Utóbbiak összfüggésben állnak a dollár erősödésével és azzal, hogy Donald Trump végre megnevezte jelöltjét az amerikai jegybankelnöki posztra. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×