A Nébih honlapján szerdán közzétett tájékoztatás szerint az összkínálatban a magyar termékek aránya 70 százalék körüli, míg hat évvel ezelőtt még csaknem 80 százalékos szinten állt. A friss áruknál a hazai előállítók megőrizték korábbi pozícióikat, de a magasabb hozzáadott értékű élelmiszerek, például a sajtok, sonkák, joghurtok, gyümölcslekvárok esetében a polcok felét ma már külföldi áruk foglalják el.

A hatóság ismertette: 2020 második felében megismételték azt a hat évvel ezelőtti felmérést, amelynek során a tíz legnagyobb kereskedelmi lánc kínálatát vonták vizsgálat alá. A szakemberek csaknem 40 ezer termék részletes adatait rögzítették 16 olyan, hagyományos árukategóriában - például húskészítmények, tejtermékek, tojás, méz -, amelyekben a hazai élelmiszeripar el tudná látni a magyar lakosságot megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerekkel.

A legnagyobb csökkenést a nemzetközi kereskedelmi láncok polcain mérték a szakemberek, a Penny Market, a Lidl és a Tesco például több mint 10 százalékkal növelte az import termékek arányát a hazai élelmiszerekkel szemben - jelezte a Nébih.

A felmérés szerint a visszaesés a nemzetközi láncok esetében összességében majdnem 9 százalékos, de a hazai láncok is csaknem 6 százalékkal kevesebb hazai árucikket forgalmaznak,

mint hat évvel ezelőtt. A tízből csak egy lánc, az Aldi tudott kismértékű, kevesebb mint 1 százalékos növekedést felmutatni a korábbi állapothoz képest.

A magyar termékek kínálata alapján az első három helyet hazai láncok foglalják el, a Reál 80,65, a Coop 80,17, valamint a CBA 76,95 százalékkal. A lista utolsó három helyezettje a Penny Market 67,58, a Tesco 66,07 és a Lidl 56,09 százalékkal - közölte az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal.