Az Európai Unió Tiszta Energia Csomagjának részeként lépett hatályba még 2019-ben az úgynevezett kockázat-felkészültségi rendelet olyan – nemzeti határokon átnyúló – közös szabályok létrehozásáért, amelyek lehetővé teszik a villamosenergia-ellátási válságok megelőzését, segítik a válsághelyzetekre való felkészülést és az esetlegesen bekövetkező krízishelyzetek hatékony kezelését.

A rendeletben szerepel egy közös kockázatazonosítási módszertan, ez alapján először egy regionális válságkezelési forgatókönyvet hoz létre az Európai Villamosenergia-átviteli Rendszerirányítók Szervezete, majd az egyes tagállamoknak ki kell dolgozniuk az ezen alapuló nemzeti villamosenergia-ellátási válságforgatókönyveket.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2020. december 14. és december 28. között iparági konzultációra bocsátotta a vonatkozó javaslatait, bevonva az átvitelirendszer-üzemeltetőt, az elosztórendszer-üzemeltetőket, az érintett villamosenergia-termelőket és azok szakmai szervezeteit. Január 21-re pedig elkészült a nemzeti válságforgatókönyvek listájának végleges változata.

Ezeknek többek között kezelniük kell

• a kommunikációs infrastruktúrák ellen indított kibertámadásokat,
• a berendezéseket vagy a személyzetet érintő fizikai támadásokat,
• a természeti katasztrófák vagy világjárványok okozta válsághelyzeteket és
• az infokommunikációs rendszer esetleges leállásait is.

A következő lépésben a MEKH regionális és nemzeti villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvek alapján kockázati felkészültségi tervet dolgoz ki, amelyről iparági konzultációt szervez (várhatóan 2021 első negyedévében), mielőtt konzultál róla a régiós országokkal. A terv elfogadásának és közzétételének határideje 2022. január 5.