Infostart.hu
eur:
379.45
usd:
322.38
bux:
127042.45
2026. február 24. kedd Mátyás
Aranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án. Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, a döntéssel 2018 októberében a jegybank nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett, melynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Az osztalékfizetések korlátozását várja el az MNB

A Magyar Nemzeti Bank elvárja, hogy a hitelintézetek 2021. szeptember 30-ig ne fizessenek osztalékot és ne vállaljanak visszavonhatatlan osztalékfizetési kötelezettséget a 2019-es és 2020-as pénzügyi évre, illetve a korábbi évek eredményeinek terhére. Az MNB más döntéseket is hozott a koronavírus-járvánnyal és a meghosszabbított hiteltörlesztési moratóriummal összefüggésben.

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a hitelintézeti szektor sokkellenálló képességének erősítése, valamint a hitelezési dinamika megőrzése és ezzel a gazdasági növekedés elősegítése érdekében több döntést is hozott a törlesztési moratórium időkorlátjához kötődő értékvesztés-képzés gyakorlati banki alkalmazásáról, a tőkefenntartási pufferszabálytól való átmeneti eltérési lehetőségről, illetve több más mellett az osztalékokra vonatkozó korlátok fenntartásáról. Az ezekhez kötődő jegybanki vezetői körlevelek a tervek szerint 2021 januárjában jelennek meg.

Az MNB honlapján megjelent tájékoztatás szerint változatlanul fennáll a víruskockázat, és ennek a gazdasági hatásai, ezért a Pénzügyi Stabilitási Tanács friss határozatai úgy támogatják a hitelezés további növekedését, hogy eközben továbbra is fenntartható marad a hitelintézeti szektor szereplőinek biztonságos működése.

A jegybank így 2021. január végéig módosítja az értékvesztés megképzésére vonatkozó előírásait.

Ennek alapja az, hogy az Európai Bankhatóság nemrég döntött úgy, hogy 2021. március 31-ig meghosszabbítja a fizetési moratóriumokra vonatkozó iránymutatásának alkalmazási határidejét.

Ez egyebek közt kimondja, hogy a 9 hónapot meghaladó időszakot moratóriumban töltő banki kitettségeket a hitelintézeteknek átstrukturáltnak kell minősíteniük, amennyiben a fizetés átütemezésére vagy újra átütemezésére 2020. szeptember 30-a után került sor.

Az MNB készülő szabályozása szerint az átstrukturált minősítés ellenére nem kell átsorolni a nagyobb értékvesztési kategóriába azon vállalati kitettségeket, amelyeknél a monitoring adatok szerint nincs pénzügyi nehézség.

A lakossági portfóliónál a jegybank olyan feltételrendszert dolgoz ki, amely révén objektíven kiszűrhetők azok az egyértelmű esetek, amelyeknél szintén nem szükséges a magasabb értékvesztést eredményező kategóriába sorolás.

Azon lakossági hitelek, amelyek vonatkozásában meg kell képezni a magasabb értékvesztést, de a moratóriumból való kikerülésük után 6 hónapon keresztül megfelelően törlesztenek visszasorolhatók a biztonságosabb kategóriába, és így a megképzett többlet-értékvesztés felszabadítható.

E lépések révén – megfelelő stabilitás mellett – jelentős, a hitelezési kapacitásokra negatívan ható értékvesztés-képzéstől mentesülhetnek a hitelintézetek.

Egy további jegybanki döntés szerint a járvány okozta gazdasági helyzetben az MNB átmenetileg továbbra sem szankcionálja, ha egy hitelintézet megsérti a tőkefenntartási puffer mértékére vonatkozó szabályokat. Mint emlékezetes, az MNB eredetileg tavaly áprilisban döntött úgy, hogy átmenetileg tolerálja az erre vonatkozó szabálysértéseket. A jegybank viszont elvárja, hogy a piaci szereplők 2022. június 30-ig legalább 50 százalékos mértékben, 2023 elejére pedig teljesen feleljenek meg e tőkepuffer-elvárásnak.

Az MNB emellett – legutóbb 2020 szeptemberében frissített vezetői körlevelének felülvizsgálatával – elvárja azt is, hogy

a hitelintézetek 2021. szeptember 30-ig ne fizessenek osztalékot és ne vállaljanak visszavonhatatlan osztalékfizetési kötelezettséget

a 2019-es és 2020-as pénzügyi évre, illetve a korábbi évek eredményeinek terhére.

Tartózkodjanak továbbá 2021 szeptemberének végéig a részvényesek díjazását célzó részvény-visszavásárlásoktól – a javadalmazási célból visszavásárolt saját részvény nem tartozik ebbe a körbe –, illetve mérlegeljék a javadalmazási politika hatálya alá tartozók esetében a változó javadalmazásra szánt kifizetések korlátozását szintén jövő őszig. Ha utóbbi korlátozásra nincs módjuk, az MNB elvárja, hogy a változó javadalmazásra szánt kifizetéseket minél nagyobb arányban és minél hosszabb ideig késleltessék.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: ukrán függőség Európától, orosz függőség Kínától
Négy éve tart az ukrajnai háború

Kaiser Ferenc: ukrán függőség Európától, orosz függőség Kínától

A háború még akár évekig eltarthat – mondja Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, aki az ukrajnai háború közelgő negyedik évfordulója apropóján elmondta, a négy év Oroszország szempontjából nem hozott hasznot, a támadó fél nem sok mindent ért el abból, amit eltervezhetett, bizonyos területeket megszerzett, de talán erre nem akart négy évet elpazarolni. Oroszország embervesztesége milliós, Ukrajnáé sok százezres lehet. Nagyjából tiszta az is, mi áll a tűzszünet, így a béke útjában.

„PR-fogyasztás” – Szakértő a plug-in hibridek csalódást keltő gyári adatairól

Egy németországi vizsgálat szerint a plug-in hibrid autók üzemanyag-fogyasztása jelentősen magasabb annál, mint amennyi a gyári értékek alapján várható lenne. Krepsz Zoltán, Az Autó című szaklap főszerkesztő-helyettese az InfoRádióban elmondta: a különböző autómárkák „szívesen kommunikálnak” nullával kezdődő értékeket száz kilométeren, és arról is beszélt, hogyan zajlanak ezek a mérések. Kiemelte, hogy az eltéréseket egy újfajta mérési módszer bevezetése okozza.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×