eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Szakértő: egyre több nyugdíjas él jövedelmi szegénységben

Egyre jobban nyílik az olló a bérek és a nyugdíjak között, az inflációt követő nyugdíjkorrekció pedig nem segít a nyugdíjak értékállóságának megőrzésében – mondta az InfoRádiónak a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019-ben 118 ezerrel csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett emberek aránya Magyarországon: vagyis tavaly kevesebben éltek jövedelmi szegénységben, vagy súlyos anyagi nélkülözésben mint 2018-ban.

A Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke szerint az idősek körében ezzel ellentétes folyamatok figyelhetőek meg: az öregségi nyugdíjasok közel 13 százalékának a jövedelme ugyanis 2019-ben nem érte el a medián jövedelem 60 százalékát – ami megegyezik a szegénységi küszöbként meghatározott, 105 ezer forintos havi bevétellel.

Papp Katalin kiemelte: ennek egyik oka az, hogy

évek óta egyre jobban nyílik az olló a bérek és a nyugdíjak között.

Jelenleg ugyanis az átlagnyugdíj az átlagbérek körülbelül 61 százalékát teszik ki, ami 2023-ra várhatóan 52,6 százalékra fog csökkenni. Vagyis 85 ezer forinttal kevesebből gazdálkodhat egy átlagos összegű nyugdíjban részesülő személy, mint egy átlagbérrel foglalkoztatott.

A Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke azt is elmondta, hogy idén még rosszabb lehet az idősek jövedelmi helyzete, mert a nyugdíjasokat a vártnál magasabb infláció az átlagnál kedvezőtlenebbül érinti. „Ebben az évben tovább gyorsult az infláció, a fogyasztói árindex már júliusban 3,8 százalék volt. Mindez a nyugdíjas árindexet 4,3 százalékra mutatta az élelmiszerárak gyors áremelkedése miatt, ami majdnem elérte a 8 százalékot” – magyarázta.

A szakértő szerint a nyugdíjkorrekció nem tudja követni a bérnövekedés miatt kialakult különbségeket – ez is hozzájárul ahhoz, hogy

az elszegényedés a 70–80 év fölöttieket különösképp érinti.

„Eleve a 70 éven fölüli korosztály nyugdíjainak a megállapítása degresszíven történt, annak ellenére, hogy régebben, az érvényes törvény alapján három éven át a 90-es években a jövedelmük felső határa nélkül, tehát teljes jövedelmük után fizették a nyugdíjjárulékot – emlékeztetett Papp Katalin, aki nagyon fontosnak tartaná, ha ennek az értékkiegyenlítő mechanizmusa újból előtérbe kerülne.

A KSH adatai szerint 2019-ben 294 ezer nyugdíjas élt a szegénységi küszöbként megállapított havi 105 ezer forintnál kevesebb ellátásból, számuk a 2018-hoz képest 72 ezerrel emelkedett, míg 2010-ben a nyugdíjasok között csak 4,6 százalék volt a jövedelmi szegények aránya.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×