6 °C
A most megjelent kiadvány gazdaságtörténeti kontextusban vizsgálta meg a magyar történelem egyik legszomorúbb napjának, a trianoni békediktátum 1920. június 4-én megtörtént aláírásának következményeit, amikor is Magyarország területének több mint 70 százalékát, népességének kétharmadát, ipari termelésének és élelmiszeriparának pedig csaknem 50 százalékát vesztette el.
A kötetet a Magyar Nemzeti Bank alelnöke mutatta be, aki elmondta, hogy
az elmúlt 100 év ugyanakkor számos területen jelentős előrelépést hozott Magyarország számára:
a várható élettartam megduplázódott, a foglakoztatásban, a lakáskörülményekben és az iskolai végzettség területén is jelentős javulás ment végbe.
Virág Barnabás közölte, a kötet egyik fontos megállapítása, hogy a geopolitika időről időre komoly hatással van a magyar gazdaság működésére. Ezt támasztja alá, hogy a trianoni békediktátummal együtt
az elmúlt 100 évben a magyar gazdaságnak már ötször kellett újrakezdenie.
„Többször ennek politikai okai voltak, a második világháború, az '56-os események, majd a rendszerváltás, de volt, hogy gazdaságpolitikai, illetve globális világgazdasági események okozták az újraindítás igényét, ami a 2010-es évtized jelensége” – fogalmazott.
Virág Barnabás azt is elmondta hogy a magyar gazdaságpolitika az elmúlt 100 évben, de főként az utóbbi két évtizedben egy másik folyamatosan visszatérő dilemmával is szembesült: ez a kérdés mindig az volt, hogy
belső erőforrásokra vagy külső finanszírozásra alapozzák-e a fejlődést?
A kötetben bemutatják, hogy a gyorsabb növekedési periódusokat külső forrásokra építve érték el, ennek következtében azonban jelentősen nőtt a külső eladósodottság. Ezeket a periódusokat mindig a kiigazítás követte, amely visszavetette a növekedést.
Az MNB alelnöke kiemelte, hogy a 2010-es évtized teljesen új megoldást hozott Magyarország számára, mert úgy ért el az ország magas gazdasági növekedést, hogy közben csökkentek az ország külső adósságai. Emellett a 2010 és 2019 közötti időszak azért is kivételes időszak Magyarországon – mondta Virág Barnabás –, mert ez az elmúlt 100 évben ez volt eddig az egyetlen egyensúlyi felzárkózási periódus, amelynek eredményeként a magyar gazdaság erős és megfelelő alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy sikeres helyreállást valósítson meg a koronavírus-járvány utáni időszakban.
