Az üzlethelyiségek bérletidíj-emeléséről ír összefoglalójában a Világgazdaság. Három kedvezőtlen hatás egyszerre is sújthatja a bérlőket. Mivel az üzlethelyiségek bérbeadói rendszerint euróban állapítják meg a bérleti díjakat, a tavalyihoz képest 10 százalékkal magasabb teher hárul a bérlőkre. A 15-30 százalékos bevételkiesésen túl ráadásul a bérleti díjak inflációarányos emelése további nehézséget okoz a kiskereskedőknek.

A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) arra kéri az üzlethelyiségek bérbeadóit, hogy a járványhelyzetre és annak következményeire való tekintettel tanúsítsanak önmérsékletet a jövő évi bérleti díjak megállapításánál – közölte a Világgazdasággal Neubauer Katalin főtitkár.

Kezdeményezik, hogy a bérbeadók ne érvényesítsék automatikusan azon szerződéses jogukat, hogy a bérleti díjakat az infláció mértékével megemelhetik.

Célszerű lenne egy olyan központi szabályozás, amely akár ezt meg is akadályozza, mindenesetre a boltbezárások elkerülése érdekében a bérbeadóknak érdemes lenne tárgyalásokat folytatniuk a bérlőikkel.

Magyarországon a plázák, bevásárlóközpontok és egyéb bérbeadók jellemzően euróban határozzák meg a bérleti díjakat – jelezte Neubauer Katalin. Csakhogy

az euróalapú bérleti díjak az előző évihez képest már most 10 százalékkal magasabb terhet rónak a bérlőkre az árfolyamváltozás miatt.

Tavaly ősszel 327 forint volt az euró átlagos középárfolyama, az elmúlt hetekben gyakran a 360 forint feletti sávban mozgott a kurzus.

Magyarországon a vásárló forinttal fizet, a kereskedő forintért értékesít, árbevétele forintban realizálódik. Ebből adódóan a bérleti díjak euróalapú megállapításával a bérbeadók a bérlőkre kényszerítik az árfolyamkockázatot – vont mérleget a szakember.

A kereskedelmi szövetség tapasztalatai szerint

egyre több üres üzlethelyiség van országszerte,

nemcsak a városok utcáin, hanem a bevásárlóközpontokban is. „A bérletidíj-kedvezményektől hosszú ideig mereven elzárkózó bérbeadók oly mértékben nehezítették meg az első hullámban a magyar kereskedők mindennapjait, hogy sokan a roló lehúzását tartották az egyetlen kiútnak.

Már a pandémia első szakaszában elveszítettünk olyan márkákat, üzleteket, amelyek hozzátartoztak a kínálat sokszínűségéhez”

– mutatott rá Neubauer Katalin. Úgy látja, a folyamat megállítása érdekében néhányan – főleg önkormányzatok és kisebb bérbeadók – próbálnak segítséget nyújtani bérlőiknek. A főtitkár szerint a bérleti díj emelése helyett annak csökkentése, az árfolyam rögzítése és egyéb kedvezmények – mint például a közterület-használati díj elengedése vagy a fizetési moratórium – is szerepelnek azon bérbeadói gyakorlatok között, amelyeket pozitív példaként lehet említeni.

Fontosnak tartjuk, hogy megmaradjanak a magyar márkák, magyar termékek, magyar kereskedők, annak érdekében, hogy a jövőben se csak globális márkákat fogyaszthassunk, használhassunk, hordhassunk

– hangsúlyozta az MNKSZ főtitkára. A bevásárlóközpontokban a havi bérleti díjak összegét tekintve a

nem élelmiszer-áruházak esetében Budapesten 40–100, vidéken pedig 25–40 euró közötti négyzetméterár a jellemző,

amire még az üzemeltetési és marketingköltség is rárakódik. Így például egy 100–200 négyzetméteres üzlet bérleti díja jellemzően 800 ezer és 5-8 millió forint között mozog. Neubauer Katalin szerint azok a szerencsés, általában nem magyar kereskedők, akik nem négyzetméter alapján, hanem árbevétel-arányosan állapodnak meg a plázákkal, könnyebben állhatnak majd talpra.

A korlátozások idején sokan 60-70 százalékos forgalom-visszaesést regisztráltak,

de számtalan helyen azóta is 15-30 százalékos bevételkiesést mérnek.