A jövő évtől csak azok az épületek kaphatják meg Magyarországon a használatbavételi engedélyt, amelyek megfelelnek az Európai Unió energiahatékonysági követelményeinek.

Néhány éve még ritkaságnak számított Magyarországon, ha egy lakóingatlan fejlesztői az energiahatékonyság ígéretével próbálták felkelteni a vevők érdeklődését. Legfeljebb azzal tudtak érvelni, hogy a környezetet kímélő technológiai újításoknak köszönhetően lényegesen le lehet majd szorítani a fenntartási költségeket. Mára gyökeresen megváltozott a helyzet, az új építésű ingatlanok piacán egyre több a környezettudatos vásárló, őket az energiahatékonyság mellett az is érdekli, hogy a beruházók milyen technológiai megoldásokat alkalmaznak – áll az OTP Ingatlanpont közleményében.

„Azok a beruházók, akik a jelenleg építés alatt álló projektjeiket még nem az új energiahatékonysági feltételeket figyelembe véve tervezték, most versenyt futnak az idővel, hogy a használatbavételi engedélyt december 31-éig megkaphassák. Azoknak viszont, akik megfelelnek a januártól életbe lépő előírásoknak, nem kell aggódniuk.

A szigorodó szabályokat teljesítő lakóingatlanok értékesítése a vásárlói igények átalakulása miatt várhatóan sokkal hatékonyabb lesz, és magasabb megtérülést biztosít számukra

még akkor is, ha a korszerű zöld technológiák alkalmazása növeli az építés költségeit” – mondta Homolya Gergely, az OTP Ingatlanpont új építésű projektekért felelős menedzsere. A szakértő szerint hasonló tendencia érvényesül a használt ingatlanok piacán is: „egyszerűbben, gyorsabban és jobb áron lehet értékesíteni azt a lakást, amelynek a felújítása nem merült ki a belső tisztasági festésben.”

Magyarországon hárommillió otthon vár korszerűsítésre

Az Európai Unió azzal számol, hogy hosszabb távú klímacéljai eléréséhez elengedhetetlen a már meglévő épületek energiahatékonyságának növelése. Ehhez

évente az állomány megközelítőleg három százalékát kellene felújítani, méghozzá úgy, hogy az átalakítás eredményeként legalább 80 százalékkal csökkenjen az energiafelhasználásuk.

A magyar lakóépületek többsége elöregedett, korszerűtlen, a négymillió otthon csaknem háromnegyede felújításra szorul. A korszerűsítéssel elérhető megtakarítás mértékét jól mutatja, hogy az ország teljes energiafelhasználásának 40 százaléka a háztartásokhoz, az épületekhez köthető.

Ennyit takaríthatunk meg egy energiatakarékos lakással

A környezettudatos vásárlók azért is hajlandóak többet fizetni egy magasabb energiahatékonysági kategóriába sorolt lakásért, mert hosszabb távon jelentős megtakarítást érnek el a fenntartási költségekben – olvasható a közleményben, amely egy példával számszerűsíti is mindezt.

• Egy ma átlagosnak mondható, FF energiaosztályú 70 négyzetméteres ingatlan éves fűtési célú energiafelhasználásának hozzávetőleges költsége 200 ezer forint körül alakul.
• Egy ugyanekkora, de BB besorolású lakásnál a teljes éves, a fűtésen kívül minden egyebet is tartalmazó energiafogyasztás értéke 85 ezer forint, míg
• egy AA++ besorolásúnál 25 ezer forintos éves kiadással lehet számolni átlagos fogyasztás mellett.

Az elemzésben hozzáteszik: fontos azt is látni, hogy a világ más tájain, például Kínában, vagy éppen Szingapúrban tervezett beruházások koncepciója messze túlmutat a nálunk januárban életbe lépő követelményeken. Ugyanakkor az is tény, hogy ma már Magyarországon is vannak beruházók, akik az energiahatékonysági értékek alapján kifejezetten versenyeznek egymással azokért a vásárlókért, akiknek egyaránt fontos a környezettudatosság és a fenntartási költségek minimalizálása, és meg is engedhetik maguknak a magasabb ingatlanár kifizetését. Ez pedig reményt ad arra, hogy ha lassan is, de egyre élhetőbb, fenntarthatóbb, környezettudatosabb lakóprojektek valósuljanak meg.