Az említett 500 milliárd eurós keret felhasználásának módja merőben eltér a hagyományos alapokétól, beleértve az európai stabilitási alapét is, miután az lehetőséget kínál olyan vállalatok és állami intézmények számára is, amelyek a bérfronton tudnak segíteni; vagy szubvenciót kínálva, vagy azt a folyamatot támogatva, amely során a munkaidő ugyan csökken, és ezáltal a tényleges bérkifizetések is, de azokat tartósan kifizetik, hogy sok vállalat ne omoljon össze – fogalmazott az InfoRádiónak Magas István.

A Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására létrehozott alap kiváltképp a déli országokat, köztük Olaszországot célozza, ami nem egy egyszerű pénzügyi, hanem egy európai szolidaritást jelent. Hiszen, mint fogalmazott, esetükben

a válságba zuhanás háborús időket idéző, rémisztő mértékű volt az elmúlt időszakban.

A szakember emlékeztetett, bár Giuseppe Conte olasz miniszterelnök meglátása szerint az Európai Unió a létjogosultságát kockáztatja, ha egy ilyen helyzetben nem tud segítséget nyújtani a tagállamoknak, az északi, jellemzően nettó befizetők változatlan módon nem voltak hajlandókat átlépni azt a képzeletbeli vörös vonalat, amely egy közös kötvénykibocsátást jelenthetett volna, amitől újra fellazulhatott volna a költés. Csak odáig, hogy

kibővítették az EU „fiskális karját” azzal, hogy a pénzek tényleges előteremtését elhalasztották akkora, amikor a 2021-2027-es költségvetést összeállítják.

Magas István az InfoRádió kérdésére arra is kitért, Magyarország várhatóan akkora „szeletet hasíthat” ki az új alapból, amekkorát hagyományosan a forrásigénye, illetve hozzáférése jelent, vagyis 0,5-0,8 százalékot, körülbelül 2,5 milliárd eurót. Ennek mértékét ugyanakkor még a jogosultsági körök is befolyásolhatják, vagyis az, hogy milyen indokokat, kérelmeket fognak befogadni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!