Uniós összevétésben még jól áll a magyar építőipar, de egyre több aggasztó folyamat erősödik - derül ki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) heti összegzéséből, amely alapján javaslatokat fogalmaznak meg a kormány számára. Mint írják, az ÉVOSZ becslése szerint az építőipar 2020. január 1 – május 10. közötti teljesítménye 3 – 5 százalékkal maradhat el a 2019. év hasonló időszakához viszonyítva. Ez továbbra is jobb arány az Európai Unió országainak összesített teljesítményéhez képest, amit április végén 80–85 százalékra becsült az Európai Építőipari Főszövetség (FIEC).

Bár a kapacitások adottak, a járványvédelmi intézkedések, védőtávolságok betartása miatt lassult a kivitelezés. Május elejére ugyan kismértékben nőtt az álláskeresők aránya a szektorban, azonban egyelőre más vállalkozásoknál jobbára el tudtak helyezkedni az érintettek. Három hete megállt az építőanyagárak emelkedése - év eleje óta 5-8 százalékos drágulást regisztráltak - de a gyenge forint miatt továbbra is drága az import, aminek beszerzését fuvarozási nehézségek akadályozzák. Ennek többletköltségeit a cégek nem tudják finanszírozni, ezért továbbra is kérik, hogy az az állami, önkormányzati (közösségi) megrendeléseknél és a támogatott magánlétesítményeknél az import termékek költségének elszámolása számlával igazoltan, a beszerzés időpontjában fennálló árfolyamon történhessen.

A szektorban a legnagyobb problémának az új szerződéskötések számának folyamatos csökkenését látják,

május elején a magánmegrendelői körben 18-20 százalékkal kisebb rendelésállománnyal rendelkeztek az építőipari vállalkozások a szövetség becslése szerint mint egy éve.

Ebben szerepet játszik az is, hogy egyre több közbeszerzésnél vannak halasztások, ajánlatvisszavonások, noha az állami szféra megrendelései nélkül zuhanásszerű esésre számít az érdekképviselet. A Közbeszerzési Hatóság adatai szerint 2019. január 1. és május 6. között 1489 építési-beruházási célú közbeszerzés volt, 509,8 milliárd forint értékben, 2020. hasonló időszakában viszont csak 999 darab, 498,6 milliárd forint értékben. Ezért célszerűnek látnák a vállalkozói ajánlatbenyújtási költségek megtérítését, illetve az ITM által korábban bejelentett előrehozott beruházási csomag részleteinek mielőbbi kibontását, megpályáztatását.

Az ÉVOSZ szerint a rendelések csökkenésével arányosan romlik a vállalkozások likviditási helyzete.

Az állami és önkormányzati megrendelésekre végzett munkáknál egyre nagyobb nehézségeket okoz a teljesítések igazoltatása, a befogadott számlák határidőn túli kifizetése. Az érdekképviselet ezért az államkincstár részéről történő gyorsított számlakifizetéseket, valamint az elvégzett munkák gyorsabb igazolását szorgalmazza.

Arról is beszámoltak, hogy március-áprilisban drasztikusan kevesebb új lakóingatlan kivitelezése kezdődött meg.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a kistelepüléseken január 1-jétől igényelhető maximum 5 millió forint nagyságú áfa-visszatérítés lehetőségét a járványhelyzet a mai napig blokkolja.

Az ÉVOSZ a rozsdaövezetekben megvalósuló laképítéseknél érvényesíthető 5 százalékos áfa kapcsán hangsúlyozta hogy fontos lenne a rozsdaövezet pontos definiáliálása mellett az is, hogy mielőbb bevezessék a kedvezményt, illetve hogy gyorsított eljárási rendet dolgozzanak ki ezekhez a fejlesztésekhez.

A szakszövetség jelentésében a járványhelyzet építésgazdaságra gyakorolt pozitív hatásait is összegyűjtötte: erősödik a verseny, ami az áremelkedések ellen hat, gyors ütemben halad az informatikai eszközök használata, szintet lép az építőipar digitalizációja, valamint bővült a korábban külföldön dolgozó, most itthon munkát vállaló szakmunkások, mérnökök köre.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!