eur:
398.81
usd:
369.14
bux:
90914.74
2025. március 25. kedd Irén, Írisz
A Nemzeti Közművek villamoshálózat elosztó társasága, a Démász Hálózati Elosztó Kft. mintegy kétmilliárd forintból megépült új alállomása Kecskemét Kósafalu városrészében az átadás napján, 2017. szeptember 11-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Ujvári Sándor

Távozik a tőzsdéről egy régi szereplő

A héten véget ér az Elmű és az Émász áramszolgáltató tőzsdei pályafutása. A részvények a többségi tulajdonoshoz kerülnek, amely méltányos árat ajánlott a befektetőknek.

Az anyavállalatok felvásárlási ügylete a magyarországi részvényeket is érinti - írtja a Magyar Nemzet hétfőn. Az Elmű és az Émász részvényeit több mint húsz év után vezetik ki a tőzsdéről, miután azok az E.ON Hungáriához kerülnek, amely él azzal a jogával, hogy a megmaradt részvényeseket kiszorítsa, kedvező ár megfizetése mellett.

Az utolsó kereskedési nap kedden lesz, pénteken pedig törlik a részvényeket a kereskedési listáról.

Ezzel véget ér az áramszolgáltatók története a magyarországi tőzsdén, amelyen korábban mind a hat regionális áramszolgáltató megfordult.

Az áramellátást a kommunista hatalomátvétel, az államosítás után, 1950-től hat regionális áramszolgáltató végezte. Ezek a rendszerváltást követően részvénytársasággá alakultak, majd a privatizáció során külföldi szakmai befektetők szereztek bennük meghatározó tulajdonrészt. A megmaradó részvényeket 1998-ban bevezették a Budapesti Értéktőzsdére - idézték fel.

Az Elműn és az Émászon kívül a többi áramszolgáltató felvásárlások miatt már korábban távozott a tőzsdéről.

Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben hagyta jóvá, hogy a német E.ON csoport felvásárolja az Elmű-Émászt is tulajdonló Innogy energetikai cég részvényeinek többségét. Az eladó az Innogy anyavállalata, az RWE. Magyarországon a lakossági fogyasztók mintegy 90 százaléka tartozik az E.ON kötelékébe - írták.

Az ügylet keretében az E.ON Hungária felvásárlási ajánlatot tett a részvényekre az Elmű esetében 34 585, míg az Émásznál 31 701 forintos áron. Mindkét ajánlat jóval meghaladta a korábbi árakat. Ezek után az E.ON anyavállalat az MVM tulajdonrészét is megszerezte a cégekben, így leányvállalatával, az Innogyval együtt a tulajdoni hányada 90 százalék fölé került a társaságokban.

A vételi jog gyakorlását jogszabály biztosítja, az úgynevezett kiszorítás során az összes részvény a vevő tulajdonába kerül. A kiszorítási eljárást azért teszi lehetővé a tőkepiaci törvény, hogy ha egy tulajdonos túlnyomó, 90 százalék feletti többséget szerez egy tőzsdei cégben, akkor joga legyen az egész vállalatot megszerezni és zrt.-vé alakítani. Ugyanakkor a befektetők sem járhatnak rosszul: a törvény szabályozza, hogy legalább mekkora legyen a kiszorítási ár. A vételi ajánlat megtételét követően, majd az adásvétel lezárulása után érvénytelenítik azokat a részvényeket, amelyeket nem ajánlottak fel a részvényesek. Ők megkapják a papírjaik ellenértékét - olvasható a Magyar Nemzetben.

Címlapról ajánljuk

Megjött a kínai válasz a külföldi szankciókra

Li Csiang kínai miniszterelnök hétfőn aláírta azt a rendeletet, amellyel a 2021-ben elfogadott külföldi szankciók elleni kínai törvény végrehajtását erősíti, és ezzel Kína új lépéseket tesz a külföldi büntetőintézkedésekkel szembeni védekezésben - adta hírül a kínai kormány.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.25. kedd, 18:00
Koltay András
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke
Az euró elkezdte megrengetni a dollár uralmát, az EU titkos fegyvere lehet

Az euró elkezdte megrengetni a dollár uralmát, az EU titkos fegyvere lehet

Az Egyesült Államok gazdaságpolitikája komoly feszültséget hozott a globális pénzügyi rendszerekbe — nem kis részben a Donald Trump visszatérése óta látható kereskedelmi háborús környezetben. Bár a dollár továbbra is domináns szerepet tölt be a világ pénzügyi rendszerében, egyre több szakértő és politikai vezető vet fel alternatívákat. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke például az euró egyre fontosabb szerepéről beszélt az Eurogroup csütörtöki, zárt ajtók mögött tartott ülésén. A statisztikák is azt mutatják, hogy a Trump-tornádó pusztítása mögött egyre inkább nő az euró szerepe a világ devizaáramlásában, ami pedig fegyverré is teheti az uniós közös valutát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×