A jegybank tájékoztatása szerint előfordulhat, hogy a csaló elektronikus leveleket hivatalosnak látszó, akár külföldi székhelyű egészségügyi intézmények nevében küldik ki. Nem zárható ki az sem, hogy a levelekhez olyan csatolmányok is kapcsolódnak, amelyek megnyitása
kémprogramokat, esetleg zsarolóvírusokat telepít
az adott ügyfél számítógépére, mobiltelefonjára.
Az MNB felidézte, hogy az ilyen típusú üzenetekre az elmúlt napokban a Nemzeti Kibervédelmi Intézet is felhívta a közvélemény figyelmét. Nemzetközi kiberbiztonsági cégek pedig a koronavírussal kapcsolatos megtévesztő adathalász honlapokat, elektronikus leveleket a leginkább fenyegető online biztonsági kockázatnak nevezték.
Január óta több száz olyan, a koronavírushoz kötődő, megtévesztésként a járványról egyébként hitelesnek tűnő információkat is közlő weboldal jött létre világszerte,
amelyet az internetbiztonsági szakértők kártékonynak vagy gyanúsnak minősítettek.
Rendkívül súlyos kockázatnak teszik ki magukat azok, akik a csaló elektronikus levelekre válaszként, vagy a megtévesztő honlapokon megadják bizalmas banki adataikat, a megszerzett azonosítók révén a kiberbűnözők pénzt emelhetnek le bankszámlájukról.
A jegybank szerint célszerű az ilyen típusú levelek feladóját, valamint a problémásnak tűnő honlapok üzemeltetőjét előzetesen alaposan ellenőrizni. Gyanú esetén nem szabad megnyitni a csatolmányokat, linkeket, hanem
azonnal törölni kell, megszakítani a kapcsolatot.
Az MNB kiemelte: soha senkinek nem javasolt megadni elektronikus üzenetben a bizalmas banki adatokat. Ezeket hivatalos vagy piaci intézmények, egyebek között a magyarországi bankok és a Magyar Nemzeti Bank sem kéri el soha elektronikus levélben. Ha egy ügyfél esetleg mégis kiadta banki azonosítót, célszerű azt haladéktalanul bejelentenie saját hitelintézetének.
Binder István az InfoRádiónak megjegyezte: egyelőre elsősorban külföldi jelenségről van szó.
