Lényegében megerősítette a 2019-es GDP növekedésre vonatkozó első becslését a Központi Statisztikai Hivatal a frissen közreadott második becslésében. Az első becslés szerint a GDP értéke folyó áron 46 787 milliárd forint volt, volumene 4,9 százalékkal bővült éves szinte, az utolsó negyedévben pedig 4,5 százalékkal nőtt. Az előző negyedévinél egy százalékkal volt nagyobb a gazdaság teljesítménye.

A negyedik negyedéves gazdasági növekedéshez a szolgáltatások 2,6, az ipar 0,7, az építőipar 0,6 százalékponttal járult hozzá.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye

az előző év azonos negyedévéhez mérten 4,6, az előző negyedévhez viszonyítva 1,0 százalékkal nőtt.

Utóbbi adatnál már látszott a lassulás, az előző negyedévi 1,1 százalék után.

Az ipar teljesítménye 3,2, ezen belül a feldolgozóiparé 3,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a villamos berendezés gyártása és a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a legnagyobb mértékben az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 11 százalékkal nőtt, ezen belül az egyéb építmények termelése emelkedett jelentősen.

Az utolsó negyedévben a mezőgazdaság teljesítménye egy százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 4,6 százalékkal nőtt.

Ezen belül nyilván a szezonalitás okán is, de a legnagyobb bővülést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (11 százalék) érte el.

Az információ, kommunikáció hozzáadott értéke 6,9, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 5,8 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 4,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mértet.

A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 2,0 százalékkal csökkent az utolsó negyedévben.

Erőteljes volt a fogyasztás hatása is

A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül

a háztartások fogyasztási kiadása 5,4 százalékkal emelkedett.

A háztartások hazai fogyasztási kiadása 5,2 százalékkal, ezen belül a tartós (például személygépjármű, bútor, nagyobb elektromos fogyasztási) cikkeké 19 százalékkal, a féltartósaké (például ruházat, kisebb gépek, járműalkatrész) 8,0 százalékkal, a nem tartós termékeké (például élelmiszerek, szeszes italok, dohányáru, háztartási energia, vízellátás, gyógyszerek) 3,5, a szolgáltatásoké 3,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,3, a közösségi fogyasztásé 7,0 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,9 százalékkal emelkedett.

A végső fogyasztás 5,1 százalékkal bővült.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a negyedévben 7,0 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezésberuházások volumene nőtt, előbbi nagyobb ütemben. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 9,7 százalékkal nőtt.

A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás 6,6 százalékkal emelkedett.

A külkereskedelmi forgalomban - folyó áron - az egy évvel korábbinál kisebb, 208 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumennövekedése (5,9 százalék) meghaladta az exportét (3,3 százalék). Az áruforgalomban a kivitel 1,3, a behozatal 5,1 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 11, importja 10 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

A bruttó hazai termék 2019. negyedik negyedévi bővüléséhez a végső fogyasztás 3,5, a bruttó felhalmozás 3,0 százalékponttal járult hozzá, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege 1,9 százalékponttal lassította azt.

2019-ben az előző évhez képest

A termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke 21, az iparé 5,0, a szolgáltatásoké 4,2 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé 0,3 százalékkal csökkent.

A GDP bővüléséhez a szolgáltatások 2,3, az ipar 1,0, az építőipar 1,0 százalékponttal járultak hozzá.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,4, a közösségi fogyasztás 2,0 százalékkal nőtt, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás 4,1 százalékkal magasabb lett. A bruttó felhalmozás 9,5, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 15 százalékkal emelkedett. Az export 6,0, az import 6,9 százalékkal bővült.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 2,8, a bruttó felhalmozás 2,6 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,4 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését a KSH szerint.