A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. tavaly novemberben jelentette be, hogy eladja az RWE német multinacionális cégtől alig két éve megvásárolt Mátrai Erőmű Zrt.-t a Magyar Villamos Művek Zrt.-nek. Mindezt annak ellenére, hogy 2018 őszén a társaság bejelentette: új korszakot nyitnak, közgyűlésük pedig elfogadta a hosszú távú fejlesztési stratégiáját.

A Magyarországi áramtermelésének közel egyötödét adó erőműből a 2018-as év után a tulajdonosok még 11,2 milliárd forint osztalékot vettek ki.

A cég a szén-dioxid-kvóták árának növekedése miatt került 2019 nyarára nehéz helyzetbe.

Egy korábbi elemzés szerint ugyanis 2018-ban csökkent ugyan a kvótakereskedelmre kötelezett magyar cégek szén-dioxid-kibocsátása, ám a kvótaárak olyan mértékben nőttek, hogy a vállalatok költségei jelentősen megemelkedtek: míg 2017-ben csak 5,8 euró, addig 2018-ban már több mint 16 euró volt egy a szén-dioxid-kvóta átlagos ára, ami azután elérte a 24-26 eurót is.

A cégnél idén osztalákfizetés sem lesz, mert csaknem 6 milliárd forintos veszteséggel zárták a 2019-es évet.

Az Opus novemberi bejelentése után az innovációs és technológiai miniszter azt mondta, hogy az fel sem merült, hogy az állam bezárná a Mátrai Erőművet. Palkovics László hozzátette: a cég 2100 dolgozót foglakoztat, és közvetve 30 ezer ember megélhetését biztosítja. Széntartaléka pedig más energiahordozók hiányában 100 évre megoldhatná Magyarország áramellátását.

"Ha megnézzük, milyen energiahordozóink vannak, azt látjuk, hogy egy kevés gázunk, nagyon kevés olajunk, atomerőműhöz nem tudunk előállítani fűtőelemet - egyetlen energiahordozónk van: 8,5-8,6 milliárd tonna kibányászható szénvagyonnal rendelkezünk, ebből önmagában a Mátrához 2,6 milliárd tartozik. Ezért stratégiai szempontból - azon túl, hogy nem akarunk szenet égetni a jelenlegi technológiai feltételek mellett - annak lehetőségét, hogy ha úgy alakul, hogy nem jön olaj, gáz, nem kapunk nukleáris fűtőelemet, akkor van lehetőségünk arra, hogy valamit tegyünk" - mondta Palkovics László.

A tárcavezető azt is elmodta, hogy a minisztérium már elkészítette az erőmű átalakításának tervét. A koncepció szerint 2029-től lignit helyett gázt használnának, napelemparkot működtetnének és a létesítményben hulladékot égetnének, így Magyarország teljesítheti az uniós elvárásokat és 2050-re karbonsemlegessé teheti az energiaiparát.

Az átalakítás pontos költségei ugyanakkor még nem ismertek, de mindeképpen 100 milliárdokra rúghatnak. A tervek szerint uniós forrásokra is pályáznának.

Azt, hogy mennyi volt a vételár, az Opus Global Zrt. és a MVM Magyar Villamos Művek Zrt. üzleti titokként kezeli. Mészáros Lőrinc holdingja tavaly csupán annyit közölt, hogy a szerződés a létesítmény 72,66 százalékos tulajdonrészéről szól.

A Mátrai Erőmű átalakításával kapcsolatban bizottság létrehozását is kezdeményezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium az érintett szakszervezetek bevonásával, annak érdekében, hogy mindenki számára megnyugtató módon történjen meg a tervezett átalakítása.