Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Kelet-timori lakosok gyalogolnak egy vízzel elárasztott utcán a kelet-timori főváros közelében lévő Tasitoluban 2020. január 23-án. A heves esőzések nyomán a fővárost és környező településeket árvíz öntötte el.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Dasiparu

Őrületes számok mutatják, mennyibe kerülnek a természeti katasztrófák

Részletes elemzést készült, amelyből kiderült, hogy bár a pénzügyi veszteségek kezelhetőek maradtak, a humanitárius károk hatalmasak.

Az Aon összeszámolta, mennyi gazdasági kárt okoztak tavaly a természeti katasztrófák a világnak:

a magyar államadósság több mint duplája, 232 milliárd dollár jött ki,

ebből 71 milliárd dollár volt biztosított kár.

A portfolio.hu által idézett tanulmányból többek között kiderült, hogy az elmúlt két évtized átlagától ugyan 3%-kal elmaradt a globális gazdasági kár, ám a biztosított veszteség 71 milliárd dolláros értéke 6%-kal felülmúlta az elmúlt 2 évtized átlagát.

Az adatok összehasonlításából az is kiderült, hogy

soha nem voltak még olyan pusztítóak a természeti katasztrófák, mint az elmúlt egy évtizedben.

A milliárd dolláros nagyságrendű gazdasági kárt okozó katasztrófák száma tíz év alatt 417-ra emelkedett a 2000-es évek 255-ös hasonló adatáról. A biztosított esetek száma több mint duplájára, 68-ról 140-re nőtt.

41 olyan természeti katasztrófát hozott 2019, amelyben legalább egymilliárd dollárnyi érték veszett oda,

ebből 12 eset volt biztosított esemény.

Oroszországban több mint 10 millió hektár, Ausztráliában több mint 18,6 millió hektárnyi területet égetett fel a tűz.

2019 legtöbb halálesettel járó katasztrófája az 1750 ember halálát okozó indiai monszun miatti árvíz volt, az Idai&Kenneth elnevezésű ciklon miatt pedig 2 millió embernek kellett elhagynia lakhelyét Afrikában,

A legnagyobb, 82 milliárd dolláros gazdasági kárral az árvizek jártak, a trópusi ciklon és a kedvezőtlen időjárás más jelenségeiből származó események találhatók a második-harmadik helyen.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×