A teljes lakossági adósságállomány

51,2 százalékát teszik ki a lakáscélú hitelek,

amelyek összege 10,2 százalékos emelkedéssel a múlt év végére elérte a 3645 milliárd forintot, amiből 3541 milliárd forint ötévesnél hosszabb lejáratú.

A fogyasztási hitelek állománya 626 milliárd forinttal, a lakáshitelekhez képes kétszer akkora összeggel nőtt, és az év végén 2980 milliárd forintot tett ki, míg az előző évben mindössze 31 milliárd forint volt a növekedés. Ennek oka, hogy egy tavaly márciusi kormányrendelet alapján ezen a soron számolják el a babaváró támogatásokhoz nyújtott hiteleket, ami abból is látszik, hogy a tavalyi növekményből 570 milliárd forint az öt éven túli lejáratúaknál jelenik meg, míg az előző évben mindössze 1,5 milliárd volt ez az összeg.

A lakossági hitelfelvétel meglehetősen nagy kilengéseket mutatott a múlt év egyes hónapjaiban.

Tavaly januárban mindössze 11 milliárd értékű hitelszerződés jött létre, míg 183 milliárd forinttal szeptemberben volt a csúcs, de júliusban és augusztusban is 144 milliárd, illetve 157 milliárd forint értékű hitelt helyeztek ki a bankok a háztartásokhoz.

A lakáscélú hitelek átlagos hitelköltsége egy év alatt 91 bázisponttal 4,38 százalékosra csökkent decemberre. Az új lakás vásárlásra 115 bázisponttal esett, átlagosan 4,23 százalékosra az éven túli kamatfixálású hitelkamat, és 39 bázisponttal, 3,31 százalékosra nőtt a legfeljebb egy évre rögzített kamat. A használt lakás vásárlására felvett hiteleknél 97 bázisponttal, 4,42 százalékosra csökkent az éven túlra fixált kamat, a legfeljebb egy évre fixált kamat 19 bázisponttal, 2,84 százalékra emelkedett.

A lakossági betétállomány 645 milliárd forinttal nőtt tavaly.

A lekötött betétek állománya azonban 114 milliárd forinttal csökkent a múlt év során, míg a betétek növekedését a látra szóló folyószámlabetétek emelkedése okozta. A lekötött betétek között a kétévesnél hosszabb lekötésű betétek összege 121 milliárd forinttal nőtt, míg a rövidebb lekötésűek 235 milliárd forinttal megcsappantak.