Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Nyitókép: pixabay

A magyarok kitették a boldogságindexet

Alacsony a magyarok boldogságindexe – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kiadványából, amely a háztartások tavalyi életszínvonaláról közöl adatokat. A legelégedettebbek a 25 év alatti felsőfokú végzettségű férfiak.

2013 óta a KSH az adatfelvételében arra is rákérdez, hogy hogyan élik meg az emberek az életkörülményeikben bekövetkezett változásokat – ismertette Janák Katalin, a KSH életminőség-statisztikai főosztályának vezetője az InfoRádióban. A válaszadóknak 0-tól 10-ig kell értékelniük az élettel való általános, valamint az egy egyes életkörülményekkel kapcsolatos elégedettségüket.

2018-ban az átlagérték 6,3-ra változott, tehát általában közepesre értékelik az élettel való általános elégedettséget az emberek, ennek alapján kijelenthető, hogy az úgynevezett boldogságindex európai összehasonításban alacsony – ismertette a KSH munkatársa.

Viszont nagy különbségek vannak az egyes társadalmi, demográfiai csoportokban. Például

a férfiak elégedettebbek, mint a nők,

illetve megfigyelhető egy életkori lejtő is, amely alapján a fiatalok boldogabbak, elégedettebbek az idősebbekhez képest. Kimutatható az is, hogy a Budapesten és a nagyvárosokban élők is boldogabbak, illetve a felsőfokú végzettségűek, nagyobb jövedelműek is elégedettebbek az életükkel, mint az átlag.

A legelégedettebbek a 25 év alatti felsőfokú végzettségű férfiak.

A felmérés arra nem kérdez rá, hogy miért elégedett valaki az életével, vagy miért tartja valaki magát boldognak, kizárólag az említett skálán kell a megkérdezetteknek az élettel, illetve más életkörülményekkel való elégedettségüket jelezniük. Janák Katalin arra is kitért: az átlagérték hosszabb ideig 6,1 körül alakult, majd 2017-ben 6,5-re erősödött, és 2018-ban 6,3-ra csökkent.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×