Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Pexels.com

Újragondolásra szorul a magyar adó-ellenőrzési gyakorlat

A magyar adó-ellenőrzési gyakorlatot is újra kell gondolni egy frissen született európai bírósági döntés miatt – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban a szakértő.

Az Európai Bíróság kimondta, hogy önmagában annak nincsen akadálya, hogy az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálatokban szerzett bizonyítékokra alapozza a megállapításait egy adóellenőrzés során.

Bevett szokás ugyanis az adóellenőrzések során – nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is –, hogy az adóhatóság más vállalkozásoknál, esetleg adózóknál lefolytatott, vagyis úgynevezett kapcsolódó vizsgálatokból emel át megállapításokat, bizonyítékokat – magyarázta az InfoRádióban Kelemen Dániel ügyvéd.

Amit viszont problémásnak ítélt az Európai Bíróság – folytatta a PwC Legal Ügyvédi iroda szakértője –, az az a magyar adóhatósági gyakorlat, hogy a kapcsolódó vizsgálatok során szerzett bizonyítékokat a maguk teljességében nem mutatják be az érintetteknek. Mindössze arra szorítkoznak, hogy a felvett jegyzőkönyveket, adott esetben az adóhatósági döntést közlik. Nincs módja tehát arra az ügyfélnek, hogy megismerje azokat az iratokat, amelyeken a kacsolódó vizsgálatban született megállapítások alapulnak.

Vagyis

az esetek jelentős részében az adóhatóság nem csatolta hozzá az említett bizonyítékokat ahhoz a jegyzőkönyvhöz, amely az ügyféllel szemben az eljárás során született.

Továbbá abban sem volt egységes gyakorlata a hatóságnak, hogy ha maga az adózó kívánta ezeket – iratbetekintés keretében – megismerni, akkor a részére kiadták-e, és ha igen, akkor milyen körben – tette hozzá Kelemen Dániel.

Ennek az eszköznek az alkalmazása gyakorlatilag bármilyen adónemben előfordul, de a leggyakoribb talán az áfa – fogalmazott a szakértő. Ezen a területen tipikusak ugyanis azok az adóhatósági vizsgálatok, ahol a beszállítói láncokat vizsgálják, és különösen azt, hogy az egyes szereplők az adófizetési, áfabevallási kötelezettségeiknek eleget tettek-e, illetve a köztük létrejövő ügyeletek nem vetik-e föl az áfával való visszaélés gyanúját.

Kelemen Dániel az említett Európai Bíróság friss döntésével kapcsolatban végezetül megjegyezte: ez alapvetően azt irányozza elő, hogy a magyar adóhatóság eddigi gyakorlata a jövőben nem lesz követhető. Miután az Európai Bíróság egy jogértelmező fórum,

a döntése nem kizárólag a jövőre nézve alkalmazandó,

hanem valamennyi, akár folyamatban lévő adó-ellenőrzési, adott esetben bíróság előtt lévő jogorvoslati eljárásban hivatkozható – tette hozzá a PwC Legal Ügyvédi Iroda munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Folyamatos a vita a zeneiparban arról, hogy mire és milyen mértékben szabad vagy éppen nem szabad mesterséges intelligenciát használni, miközben a generatív AI fejlődése ott tart, hogy az emberek túlnyomó többsége már nem tudja megmondani, mesterséges zenét hall-e vagy ember által játszottat. Sokan zavarba kerülnek, mikor kedvenc zenéjükről kiderül, hogy nem is ember készítette.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×