Infostart.hu
eur:
364.7
usd:
325.8
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Nyitókép: Pexels.com

Újragondolásra szorul a magyar adó-ellenőrzési gyakorlat

A magyar adó-ellenőrzési gyakorlatot is újra kell gondolni egy frissen született európai bírósági döntés miatt – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban a szakértő.

Az Európai Bíróság kimondta, hogy önmagában annak nincsen akadálya, hogy az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálatokban szerzett bizonyítékokra alapozza a megállapításait egy adóellenőrzés során.

Bevett szokás ugyanis az adóellenőrzések során – nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is –, hogy az adóhatóság más vállalkozásoknál, esetleg adózóknál lefolytatott, vagyis úgynevezett kapcsolódó vizsgálatokból emel át megállapításokat, bizonyítékokat – magyarázta az InfoRádióban Kelemen Dániel ügyvéd.

Amit viszont problémásnak ítélt az Európai Bíróság – folytatta a PwC Legal Ügyvédi iroda szakértője –, az az a magyar adóhatósági gyakorlat, hogy a kapcsolódó vizsgálatok során szerzett bizonyítékokat a maguk teljességében nem mutatják be az érintetteknek. Mindössze arra szorítkoznak, hogy a felvett jegyzőkönyveket, adott esetben az adóhatósági döntést közlik. Nincs módja tehát arra az ügyfélnek, hogy megismerje azokat az iratokat, amelyeken a kacsolódó vizsgálatban született megállapítások alapulnak.

Vagyis

az esetek jelentős részében az adóhatóság nem csatolta hozzá az említett bizonyítékokat ahhoz a jegyzőkönyvhöz, amely az ügyféllel szemben az eljárás során született.

Továbbá abban sem volt egységes gyakorlata a hatóságnak, hogy ha maga az adózó kívánta ezeket – iratbetekintés keretében – megismerni, akkor a részére kiadták-e, és ha igen, akkor milyen körben – tette hozzá Kelemen Dániel.

Ennek az eszköznek az alkalmazása gyakorlatilag bármilyen adónemben előfordul, de a leggyakoribb talán az áfa – fogalmazott a szakértő. Ezen a területen tipikusak ugyanis azok az adóhatósági vizsgálatok, ahol a beszállítói láncokat vizsgálják, és különösen azt, hogy az egyes szereplők az adófizetési, áfabevallási kötelezettségeiknek eleget tettek-e, illetve a köztük létrejövő ügyeletek nem vetik-e föl az áfával való visszaélés gyanúját.

Kelemen Dániel az említett Európai Bíróság friss döntésével kapcsolatban végezetül megjegyezte: ez alapvetően azt irányozza elő, hogy a magyar adóhatóság eddigi gyakorlata a jövőben nem lesz követhető. Miután az Európai Bíróság egy jogértelmező fórum,

a döntése nem kizárólag a jövőre nézve alkalmazandó,

hanem valamennyi, akár folyamatban lévő adó-ellenőrzési, adott esetben bíróság előtt lévő jogorvoslati eljárásban hivatkozható – tette hozzá a PwC Legal Ügyvédi Iroda munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Sokkal bátrabb költségvetési tervezetre lenne szükség 2027-ben ahhoz, hogy 2032-re be lehessen vezetni az eurót Magyarországon – mondta Surányi György volt jegybankelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, „A forinttól az euróig: úton a közös valuta felé” című kerekasztal-beszélgetésen. A közgazdász hozzátette, a rezsicsökkentéshez, a fiatalok és az édesanyák adómentességéhez is hozzá kell nyúlnia a kormánynak az eurózónához való csatlakozás érdekében.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×